„Szegedi Kisvasút” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
icon fixes
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
45. sor:
|}
|}
A '''Szegedi Kisvasút''' ([[1949]] előtt '''Szegedi Gazdasági Vasút''') egy 760 milliméteres [[nyomtáv]]ú [[kisvasút]]i hálózat volt [[Szeged]] környékén, mely várost kötötte össze a környező tanyavilággal. 1926-27-ben épült. Két vonala volt Szeged–[[Pusztamérges]] és Szeged–[[Ásotthalom]]–Halastelki iskola között. A vasútvonalak többségével ellentétben nem teher- hanem, személyszállításra hoztak létre, és amely révén települések jöttek létre a Szeged környéki tanyavilágban, melyek később elszakadtak a várostól. Itt működött közforgalomban az ország legelső dízel-elektromos mozdonya, itt működött az ország második (a kisvasutakon az első) [[fénysorompó]]ja, és születésétől a megszüntetéséig végig a legmodernebb műszaki megoldásokat használta. Megszüntetését az [[1968-as közlekedéspolitikai koncepció]] mondta ki. [[1975]]. [[augusztus 31.|augusztus 31]]-én szűnt meg.
 
== Története ==
[[Szeged]] területe a múlt század elején még a többszöröse volt a mainak. Északi irányban egészen [[Kistelek]]ig, nyugati irányban (amerre a kisvasút haladt) pedig gyakorlatilag a mai megyehatárig terjedt a város határa. Akkoriban még nem voltak itt települések, csak elszórt tanyák, és egy közigazgatási központ Szeged-Alsóközpont néven a mai [[Mórahalom]] területén. Az itt lakó embereknek a tömegközlekedését viszont meg kellett oldani valahogy.
 
A vasút építését közel negyven évnyi vita előzte meg. Bírálták a vonalvezetést, és állandó vita tárgya volt, hogy keskeny- vagy normál nyomtávú vasútvonalat építsenek-e? Több alternatíva is felmerült, például kis híján megszavazták a [[Szeged trolibuszhálózata|trolibuszhálózat]] kiépítését Alsóközpontig (1923-ban!!) Végül 1926 márciusában végre valahára elindult az építkezés, melyet [[karácsony]]ra már be is akartak fejezni. Sajnos az aktuális belpolitikai események és egyéb hátráltató körülmények miatt ezt a határidőt nem sikerült tartani. Kis csúszással január végén adták át a vonalat, melyen 1927. február elsején indult el az első menetrend szerinti személyvonat. (Hasonló úton járt Kecskemét városa, mely 1928-ban építette meg a város [[bugac]]i tanyavilágba vezető [[Kecskeméti Kisvasút|Kecskemét–Kiskunmajsa vonalat]].)
 
A vonal kezdőpontja a [[Belvárosi híd (Szeged)|Belvárosi híd]] lábánál, a mai Roosevelt téren volt, ahol akkoriban a napi élelmiszerpiac (akkori nevén Makai-piacz) működött. A kisvasút innen kikanyarodott a Tisza-partra, végighaladt a Klinikák előtt, majd a mai Árvízi emlékmű magasságában áthaladt az akkori vasúti híd egyik pillérje alatt, és a Tisza-pályaudvar melletti Közraktárak mellett(amelyekhez természetesen iparvágányok is vezettek), érte el az Átrakó-pályaudvart, ahol fűtőház, igazgatósági épület, javítóműhely stb. is volt. Innen a Boszorkány-sziget, majd Szentmihálytelek érintésével jutott Kunhalomra, ahol a vonal kettéágazott.
 
Az Északi-vonal [[Domaszék]] (akkoriban Sárkányhögy), [[Zákányszék]] (akkoriban Lengyelkápolna), [[Ruzsa]] (akkoriban Pálffy-tanya, majd Csorvás) érintésével [[Pusztamérges]]ig haladt. Pusztamérgest az eredeti tervek szerint nem érintette volna a vasút,mivel nem volt [[Szeged]] része, de a környék lakói adományt gyűjtöttek és tulajdonképpen kifizették a vasútvonal 5  km-es meghosszabbítását a településig.
 
A Déli-vonal Feketeszél, Széksós, [[Mórahalom]] (akkoriban Alsóközpont), Kissoron át [[Ásotthalom]]ig (akkoriban Várostanya) ért. Később 1947-ben bővítették ki a déli vonalat a Halasteleki Iskoláig. A vonal hosszúsága 78 kilométer volt.
 
A vonal rendkívüli jelentőségű volt a szegedi, és [[Csongrád megye]]i helytörténetben.
 
A szórványtanyákból a kisvasút állomásai mellett alakultak ki azok a települések, ([[Domaszék]], [[Mórahalom]], [[Ásotthalom]], [[Ruzsa]], Kissor) amelyek 1950-től kezdve folyamatosan önállósodtak és elszakadtak Szegedtől. Ezeket a településeket a kisvasút hozta létre. Először az iskola települt az állomás mellé, majd a tejátvevő, a gabonaraktár, majd a malom, az orvosi rendelő, a piac és így tovább.
 
Ezen a vonalon működött az ország első dízel-elekromos mozdonya a [[Láng Gépgyár]] által gyártott M1-M4. Itt működött az ország második, Szeged első vasúti fénysorompója. Piaci napokon gyorsvonatok is közlekedtek. Jelen vasút tapasztalatait felhasználva épült később a [[Kecskeméti Kisvasút]], amely 2009 decemberéig szolgálta a [[Kecskemét]] környéki [[tanya]]világot.
 
Sajnos 1975-ben ezt a kisvasutat is elérte a vég, és megszüntették, pedig egyes általa érintett helyeken (Feketeszél) még ma sincs kiépített közút.
 
== Emlékezete ==
Ma már nagyon kevesen élnek a kisvasút egykor utasai, és dolgozói közül. A fiatalok többsége pedig nem is hallott még róla, hogy működött itt egy helytörténeti szempontból is rendkívüli jelentőségű kisvasút.
 
Néhány éve pár fiatal elhatározta, hogy megismerteti a kisvasút történetét a nagyvilággal, ezért egyesületet hoztak létre. A [[Szegedi Gazdasági Vasút Történeti Helytörténeti Közhasznú Egyesület]]et (rövid neve: SZGV Egyesület) 2009 tavaszán jegyezte be a Csongrád Megyei Bíróság.
73. sor:
[[Domaszék]] településsel összefogva az egykori Sárkányhegy állomásépületében 2008 ősze óta működik a vasút történetét bemutató kiállítás. Az állomás teljes épülete helytörténeti, kisvasút-történeti [[múzeum]]má fejlesztése folyamatban van. Jelenleg egykori járművek felújítása folyik amelyek felújítás után a múzeum udvarán az egykori állomási vágányok újjáépített másán nyernek majd elhelyezést.
 
== Források, jegyzetek ==
<references />
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.szegedikisvasut.hu Az SZGV Egyesület honlapja]
 
{{kisvasút}}