Főmenü megnyitása

Módosítások

a
kisebb formai javítások
 
== Története ==
A település első írásos említése a zágrábi püspökség [[1334]]. [[augusztus 4.|augusztus 4]]-én kelt oklevelében történt, melyben több muraközi plébánia mellett megemlítik az itteni Szent Márk tiszteletére szentelt templomot is. A falu ennél már korábban is létezett, de erről nem maradt fenn írásos forrás. Magát a falut [[1478]]-ban ''"Zelnycz"'' alakban említik először, a csáktornyai uradalomhoz tartozott. [[1501]]-ben megemlítik a Szent Márk templom Márton nevű papját is. A falu az uradalommal együtt királyi birtok volt, majd [[1350]]-ben [[I. Lajos magyar király]] a Lackfiak ősének István erdélyi vajdának adta. [[1397]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond]] a hűtlen Lackfiaktól elvette és a Széchenyi családnak adta, majd [[1415]]-ben a Cilleiek szerezték meg. [[1456]]-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. [[1540]]-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd [[1546]]-ban [[I. Ferdinánd]] király adományából a Zrínyieké lett.
 
A Zrínyiek korában erre is elterjedt protestáns vallás. Az [[1622]] és [[1649]] között kelt egyházi vizitációk alakmával feljegyzik, hogy a templomban protestáns és katolikus istentiszteletet is tartottak. [[1657]]-ben 20 protestáns család élt Szelnicén. Miután Zrínyi Pétert [[1671]]-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. [[1715]]-ben [[III. Károly]] a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király [[1719]]-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. A templomot az ő idejükben, [[1738]]-ban kezdték megújítani, mely a század végére fejeződött be. Az új plébánia épülete a gazdasági épülettel együtt azonban 1791-ben leégett. A birtokot [[1791]]-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. Festetics György [[1802]]-ben majort építtetett a településen, ahova saját jobbágyait telepítette. Az 1802-es népszámlálás szerint 103 házban 823 lakos élt itt, mind római katolikusok. [[1857]]-ben említik iskoláját, ahova ekkor 32 fiú és 30 leánygyermek járt.
== Jegyzetek ==
<references/>
{{Sablon:Muraköz megye}}
 
[[Kategória:Muraköz települései]]
 
131 512

szerkesztés