„Szentkirály (Esztergom)” változatai közötti eltérés

'''Szentkirály''' – régi nevén '''Abony (Obon)''' – a [[középkor]]i [[Esztergom]] egyik déli városrésze, a stefaniták egykori faluja és ispotálya.<ref name="katlex">http://lexikon.katolikus.hu/S/Szentkir%C3%A1ly.html</ref> A [[tatárjárás]]ig Esztergom sokkal nagyobb kiterjedésű volt, mint a mai város. Az egykori Szentkirály területe is ma lakatlan, nevét csak a Szentkirályi Duna-dűlő őrzi.

 

A nagy kiterjedésű Szentkirály a [[Duna]] partján, [[Szentpál (Esztergom)|Szentpáltól]] és [[Szentistván (Esztergom)|Szentistvántól]] dél-nyugatra feküdt. Területe ''általános és fokozott [[Esztergom régészeti területeinek listája|régészeti védelem]]'' alatt áll.

 

A külvárost eredetileg ''Abonynak'' (Obon) nevezték, de a [[12. század]]tól már Szentkirály néven említik az ekkor itt alapított [[Esztergom elpusztult középkori templomai és kápolnái#Külvárosok|Szent István templomról]].

 

<ref name="katlex" /><ref>Szent István városa – Esztergom története (2006) Szerk:Meggyes Miklósné</ref><ref>http://www.esztergom.hu/files/DownloadFile?topic=esztergom\files.nsf&did=5554837333692F42C12573020035815A&filename=esztergom_delivarosresz_szabalyozasi_terv.pdf</ref>

A település másik templomát, a [[Elpusztult középkori templomok, kápolnák Esztergomban#Külvárosok|Szent István templomot, keresztes konventet és ispotályt]] – ami egyben a település későbbi névadója is – [[II. Géza magyar király|II. Géza]] király alapította Szent István keresztes kanonokrendje számára. Sokáig úgy tartották, hogy a [[Jeruzsálemi Szent János lovagok]] [[magyarország]]i központjának épült, de később megállapították, hogy egy önálló ispotályos-kanonokrendi kongregációként jöttek létre. A templom húsz méter széles, harminchat méter hosszú, háromhajós és kéttornyú volt. Mellette állt [[Szent Elek]] és [[Szent Balázs]] kápolnája is. A konvent [[hiteleshely]]ként működött, azaz a hozzájuk forduló ügyfelek közti peres ügyeket, vagy esetenként országos jelentőségű ügyeket ők foglaltak írásba. Ilyen volt például az itt íródott [[beregi egyezmény]]. Az itt készült dokumentumokból, térképekből kapunk pontos leírást a korabeli birtokviszonyokról. III. Béla 1181-ben megerősítette az ispotályt, adott részére 12 hajót. A legkorábbi itteni töredékes pecsétű oklevél 1223-ból maradt fenn.<ref name="katlex" /> A konvent munkája a tödök hódítással ért véget. Később a település köveit is széthordták. Esztergom [[Esztergom története#Az 1595-ös ostrom|1595-ös ostromának]] során itt volt a keresztény lovagok hídfőállása, ezért sok csata zajlott a területén. Az itt felállított táborban halt meg [[Balassi Bálint]].

 

Mivel az [[esztergomi érsekség]] területe a [[Felvidék]]en terült el, Szentkirály a veszprémi püspökségnek tartozott a tizeddel. [[1249]]-ben viszont a szentkirályi keresztesek magukénak foglalták le a tizedet, ami hosszú pereskedéshez vezetett a két fél között. Ez odáig fajult, hogy a keresztesek maguk rombolták le a Szent András templomot. [[VII. Bonifác]] pápa a [[zirc]]i apátot bízta meg az ügy kivizsgálásával, aki [[1298]]-ban kiközösítette a kereszteseket, akik [[1329]]-ig folytatták a pert, ami végül is megegyezéssel zárult le. Az egyezség értelmében a keresztesek megtarthatták a Szent András templom tizedét.

 

A templom maradványait [[1895]]-[[1896|96]]-ban feltárták, amikor a várost ölelő dombokról kihalt a szőlő a [[filoxéra]] miatt (lásd: [[Diósvölgy]]), szőlővel kezdték betelepíteni ezt a vidéket is. Régi pénzek, cserépedények, gyöngyök, gyertyatartók, fegyverek, harangtöredékek, pecsétnyomók, csontvázak, török kori patkók, ajtópántok, kulcsok, kések, vésők, csengők, lőfegyverek és a település kőfalai kerültek elő. A templom falai még az ásatásokkor is egy méter magasságig álltak. Ma a területen homok- és kavicsbányák, szántóföldek találhatók. A másik nagyobb feltárás a hatvanas években történt, mikor a homokbányákat kezdték megnyitni a területen.

 

* Régészeti barangolások Magyarországon

{{források}}