„Szepessümeg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kategória: Az Iglói járás települései |
a kisebb formai javítások |
||
38. sor:
A következő nagyobb betelepülés a 7. század végén és a 8. század elején a szlávok megjelenésével ment végbe. A [[8. század]]ban a [[Nagymorva Birodalom]] idején területén kisebb vár állt. Ez a kisméretű földvár a leletek tanúsága szerint hadak támadása következtében égett le. Később új urai a Hernád jobb partján új várat emeltek, mely a középkorban még sokáig fennállt. A mai templomtól délkeletre a Brusnik-patak nyugati partján is állt egy földvár, mely a középkorban uralta a falu feletti magaslatot.
A falut [[1246]]-ban ''"Micha"'' néven említik először. [[1254]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] oklevelében ''"Sumugh"'' alakban szerepel. [[1282]]-ben ''"Simigium"'', [[1293]]-ban ''"Sumugy"'', [[1345]]-ben ''"Somogy"'', [[1570]]-ben ''"Smyssan"'' alakban említik a korabeli források. Lakói a [[Szepesi vár]] szolgálónépei voltak. [[1254]]-ben főklént német lakói [[IV. Béla magyar király|IV. Bélától]] kiváltságokat kaptak. [[1293]]-ban [[III. András magyar király|III. András]] király több szepesi településsel együtt az akkor főként szászok lakta települést felmentette a szepesi várispánságnak fizetendő adókötelezettség alól. Lakói az évszázadok során földműveléssel, állattartással, kézművességgel, szénégetéssel, vaskohászattal, fuvarozással foglalkoztak. [[1433]] tavaszán a husziták más településekkel együtt Sümeget is felégették. A 15. században a régi templomot [[gótika|gótikus stílus]]ban építették át. [[1465]]-től a Szapolyaiak, a [[16. század]]ban Báthory András, majd a Thurzók birtoka. A [[17. század]] elején Bocskai, majd Bethlen hadai rabolták ki a települést. [[1635]]-ben 32 lakóház, 11 lakatlan ház és 47 zsellérház állt a faluban. [[1638]]-tól házasság révén a Csákyak birtoka lett. [[1679]]. [[május 12.|május 12]]-én [[Thököly Imre]] kurucai rabolták ki. A kuruc hadak pusztításait a [[18. század]] elején kitört [[pestis]] tetőzte be. Lakosságának száma ebben az időszakban mintegy száz főre esett vissza. Az [[1771]]-es urbárium szerint a település egyszerű jobbágyfalu szintjére süllyedt. [[1781]]-ben 113 házában 868 lakos élt. A [[18. század]] elejétől sóhivatal és [[1815]]-ig sóraktár működött itt. A településen jelentős volt a vaskohászat, utolsó vasolvasztója, melyet Csáky István a falutól délre építtetett [[1886]]-ig működött. [[1828]]-ban 126 házában 913 lakos élt. [[1831]]-ben súlyos [[kolera]]járvány tört ki, melyet parasztfelkelés kísért. A felkelés leverése után a községből 35 férfit és két nőt ítéltek el a lázadásban való részvétel miatt. Az 1860-as évekre Szepessümegnek 1121 lakosa lett, azonban [[1880]] és [[1890]] között a jobb élet reményében sok lakója kivándorolt.
Vályi András szerint ''" SMIZÁNY. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, sóháza is van; határja meglehetõs."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
| |||