„Tornóc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kategória: A Vágsellyei járás települései |
a kisebb formai javítások |
||
30. sor:
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai [[bronzkor]]ban éltek emberek. [[1875]]-ben a nyitrai kultúra három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A [[Felsőjattó]] melletti Remízka dűlőben az i. e. 700 – 450 közötti időszakból származó [[hallstatt kor]]i település hamvasztásos sírjai kerültek elő. A Vág bal parti teraszán [[1942]]-ben a Tornóc és [[Tardoskedd]] közötti út építésekor [[ókor]]i [[kelta]] temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel . A felsőjattói majortól délkeletre a 9. [[század]]tól a [[11. század]]ig használt temetőt tártak fel.
A települést [[1113]]-ban a zobori apátság oklevelében ''"Durmuz"'' néven királyi halászok és favágók településeként említik először. Neve török eredetű lehet (török: ''turmuz'' = dinnye).. [[1211]]-ben ''"Turmoc"'', [[1249]]-ben ''"Turnuch"'', [[1267]]-ben ''"Turmoch"'', [[1307]]-ben ''"Tarnulch"'' alakban említik a korabeli források. A [[16. század]]ban a Csúzy, Szentpéteri és Paxy, a [[17. század|17]]. – [[19. század]]ban az Apponyi és Hunyadi családok birtoka. [[1533]]-ban a török feldúlta, [[1559]]-ben palánkvárát is lerombolta. Plébániáját [[1701]]-ben alapították. A falu régi temploma a településen kívül állt, helyette [[1725]]-ben építettek a faluban új barokk római katolikus templomot. [[1705]]. [[január 25.|január 25]]-én [[Bercsényi Miklós]] kuruc főgenerális serege táborozott a falu mellett. [[1715]]-ben malma és 10 háztartása, [[1720]]-ban 20 háztartása volt. [[1787]]-ben 125 házában 908 lakos élt. [[1828]]-ban 177 háza és 1236 lakosa volt.
Határában a 19. század második felében 15 vízimalom működött. A Zay család faüzemében épületfát és félkész termékeket állítottak elő a zayugróci uradalom számára.
| |||