„Malta (Málta)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
Malta egy megdőlt mészkő-tábla, legmagasabb része a déli part, innen észak felé lejt. Szerkezete réteges: az alap és a felszín kemény [[mészkő (kőzet)|mészkő]], ami puhább rétegeket fog közre. A sorrend a felszíntől lefelé: korallmészkő, [[homokkő|zöld homokkő]], [[agyag|kék agyag]], [[globigerina|globigerinás]] mészkő és végül ismét korallmészkő. A zöld homokkő és a kék agyag csak vékony rétegben települ egyes területeken. A kék agyag - bár csak a dombok lábánál fordul elő - fontos nem csak a termőtalaj-képzés szempontjából, hanem mert vízzáró réteget képezve a felszínre vezeti a kőzetekben összegyűlt esővizet. A réteges szerkezetet sok helyen törések szakítják meg.
 
Malta szigetének északnyugati részét rengeteg párhuzamosan futó törés szabdalja, irányuk jellemzően délnyugat-északkeleti. Közülük a legnagyobb a ''Great Fault'' (Nagy törésvonal), amely [[Mġarr (Málta)|Fomm ir-Riħtől]] [[Naxxar|Baħar iċ-Ċagħaq]]-ig tart. Az erózió hatására a törések mélyén termékeny talaj gyűlt össze. A törések képezte öblök és a terep egyenetlenségei miatt ezek a részek sokáig védhetetlennek számítottak, általában a Nagy törésvonal vonalán igyekeztek védekezni az északról jövő támadások ellen. Így az északi - amúgy termékeny - részeket feladva több védelmi rendszer is épült itt, a legfontosabb a britek építette [[Victoria Lines]]. A Nagy törésvonaltól délre a táj kevésbé felszabdalt, a ''Rabat-Dingli-plató'' korallmészkő tömbje általában kevés termőföldet tart meg, ám kiszögelléseire előszeretettel építkeztek a máltaiak. A sziget többi része északkelet felé enyhén lejtő síkvidék, amelyet ''wied''ek (vízfolyások) szakítanak meg néha. A sziget történelmileg legfontosabb alakzatai a mély öblök: északról dél felé haladva a [[Marsamxett]], a [[Il-Port Il-Kbir|Nagy Kikötő]] (Il-Port Il-Kbir) és a ''Marsaxlokki-öböl'' védett kikötőhelyet jelentettek a szigetek lakóinak.
 
A szigetet tartó plató körülbelül 15 millió évvel ezelőtt emelkedett ki a [[Földközi-tenger]]ből az afrikai kőzetlemez északi mozgásának hatására. A szigeteket egymással és Szicíliával összekötő földhíd nagyjából 15 000 éve újra a tengerbe merült.