„Málta helyi tanácsai” változatai közötti eltérés

a
 
== A helyi tanácsok ==
Málta közigazgatási reformja az [[1993]]-as ''Local Councils Act'' (Helyi tanácsokról szóló törvény) értelmében valósult meg. A britektől örökölt 10 körzet helyett a néhány helyen az 1970-es években kísérleti jelleggel már létezett települési szintű egységeket, helyi tanácsokat (''local council'') vezettek be. A tanácsok területének meghatározása, és a települések kiválasztása meglehetősen felemásan sikerült, mert a létrejött tanácsok között hatalmas aránytalanságok lettek mind terület (Rabat: 26,6 km<sup>2</sup> - Isla 0,16 km<sup>2</sup>), mind lakosság (Birkirkara {{szám|21775}} fő - Mdina 258 fő) szempontjából. Ráadásul a létrejött tanácsoknál nagyobb települések sem lettek önálló tanácsok (pl. a több ezres [[Qawra]] vagy [[Buġibba]]), sőt egyes településeket szó szerint középen vágtak ketté a tanácsok határai (pl. St. Andrews, [[Baħar iċ-Ċagħaq]] vagy [[Bidnija]]), ellenben létrehoztak olyan tanácsokat is, amelyeknek a magja nem egy létező község volt, csupán a szomszédos községektől elvágott részekből állnak (pl. Swieqi).
 
Az [[1994]]-re megalakult 67 tanácshoz [[2000]]-ben még csatlakozott a Rabatból kiszakított Mtarfa is. A tanácsok működése sem volt zavartalan, másfél évtized alatt a miniszterelnöknek három tanács megbízását is vissza kellett vonnia, mert legalapvetőbb feladataiknak sem tudtak eleget tenni. A rendszert anyagi oldalról is sokat kritizálták, hiszen a 10 körzet kb. 100 munkatársa helyett jelenleg 450-en vesznek részt a tanácsok munkájában.