„Kalotaszeg” változatai közötti eltérés

a
a (kisebb formai javítások)
Körülbelül 350 millió évvel ezelőtt - alakult ki egy hatalmas, a [[Variszkuszi hegységrendszer|Variszkuszi-hegységrendszerhez]] tartozó hegység, amelynek egyik darabja a mai [[Gyalui-havasok]]. Ennek északi nyúlványa alkotja Kalotaszeg déli határát.
A Gyalui-havasok helyén megrepedt a melyben a [[Föld]] szilárd kérge s a mélyebb részek izzó lávája benyomult a szilárd kéregbe és ennek eredményeképpen alakul ki a Gyalui-havasok közepe, mely az [[Öreg-havas]]ban (Muntele Mare) 1827 m magasra emelkedik.
A Gyalui-havasoktól északnyugatra, Kalotaszeg nyugati oldalán a [[középidő|földtörténeti középkor]] felső részében (kréta korszak) észak-déli irányú, felületig ható mély törés keletkezett a szilárd kérgen és ezen át nagy tömegű láva ömlött ki a Föld felületére. A megszilárdult lávatömegbe vágódott be, a [[újidő|földtörténeti újkor]] legfiatalabb részében a [[negyedidőszak|negyedkorszakban]], a Nagy Sebes, (Dregán)-patak és a Sebes-patak, melynek felső folyását Székelyjó-pataknak — völgynek — nevezik.
Kalotaszeg nyugati határát alkotó dacit-tömegből kialakult az 1838 in magas ramagasra emelkedő [[Vigyázó-hegység|Kalota-hegység]] (Vlegyásza).
A [[Kréta (időszak)|kréta korszak]] vége és a földtörténeti újkor közti átmeneti időben délről a Gyalui-havasok nedves, meleg, trópusi területéről a kőzetek málladékát lehordták a zivatarok vizei a Kalota-hegy és Gyalui-havasok közti szegletbe a hegyek lábához és a Gyalui-havasok keleti oldalán a mélyen fekvő területekre.
A földtörténeti újkor elején - körülbelül 60 millió évvel ezelőtt - megsüllyedt ez a terület és a Kalota-hegy és a Gyalui-havasok közé, valamint a Gyalui havasok keleti oldalára, az egykor Erdély helyén levő Erdélyi-medence tengere nyomult. Ebből a tengerből származnak a 40-50 millió éves óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványai, az óriási egysejtű [[nummulitesz]]ek (nummulinás mészkő), vagy ahogy a legenda neveinevezi, [[Szent László pénze]]i.
Azután megemelkedett a terület és a tenger visszahúzódott róla. A Vlegyásza és Gyalui-havasok trópusi éghajlat alatt való lepusztulásából a mélyben ismét sivatagi rétegek rakodtak le, melyben [[Andrásháza (Románia)|Andrásházán]] a legősibb orrszarvú és más ősállat (Titanotherium-féle) megkövesedett csontjait találták meg.
A kalotaszegi-medencétől kelet felé, a Gyalui-havasok északkeleti oldalán Gyerőfalva-Egerbegy-[[Gyalu]]-[[Magyarléta]] vonalától észak-keletre a kréta korszakban tenger volt. Ennek mészkőszirtjén áll a létai Géczy-vár.