Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
[[február 4.|Február 4-én]] [[Khomeini ajatollah|Khomeini]] [[ajatollah]], [[Irán]] vezetője [[fatva|fatvát]], azaz halálos kiközösítést hirdetett Rushdie ellen, istenkáromlás miatt. Ezenkívül Khomeini „[[hitehagyott]]nak” bélyegezte Rushdiet, ami az iszlám szerint halállal büntetendő, mivel a regényéből azt szűrte le, hogy nem hisz többé az iszlám vallásban. Khomeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is. [[február 24.|Február 24-én]] hárommillió dollár vérdíjat tűzött ki az akkor már britek által finanszírozott rejtekhelyen élő író fejére.
 
A [[berkeley]] [[Kaliforniai Egyetem]] könyvesboltjait, amelyek a regényt árulták, felrobbantották. [[február 24.|Február 24-én]] Bombayban 12, a brit [[nagykövetség]] előtt tüntető ember halt meg a rendőrök golyóitól, majd újabbak [[Egyiptom]]ban és más országokban is. A [[muszlim]] közösségek világszerte nagygyűléseket tartottak és könyveket égettek. Rushdie [[japán nyelv|japán]] fordítóját, HitosiIgarasi IgarasitHitosit [[Tokió]]ban leszúrták, [[olasz nyelv|olasz]] fordítóját megverték és megszúrták [[Milánó]]ban. A [[norvég nyelv|norvég]] kiadó, William Nygaard súlyosan megsebesült, amikor [[oslo]]i háza előtt meglőtték. A [[törökország]]i Sivas egyik hoteljét felgyújtották, mert a [[török nyelv|török]] fordító, Aziz Nesin épp ott szállt meg. A szállodában 37 vendég lelte halálát.
 
Rushdie közismert barátságban áll okkult csoportokkal és olyan tagjaikkal, mint [[Anton LaVey]]. Az ezek gyűlésein tartott könyvbemutatói miatt sokan az okkult és sátánista tanok követőjének tartják. Több interjúban beismerte, hogy foglalkozik alkímiával, ami csak olaj volt a tűzre a média és az őt kritizálók szemében. A fatva kritizálása és elítélése a későbbiek során megbélyegzett emberré tette a muszlim közösségben.
249

szerkesztés