„Axióma” változatai közötti eltérés

Az '''axióma''' olyan kiindulási feltételt jelent (például a [[filozófia]] ágaiban, vagy a [[matematika|matematikában]]), amit adottnak veszünk az érvelések során, tehát '''alapfogalom'''nak nevezzük. Az axióma különféle okok miatt nem megkérdőjelezhető, megállapított alaptény. A szó etimológiája: a latin ''axioma'' a görög ''axióma'' (άξίωμα) szóból keletkezett, amely szószerint valami értékeset jelent, az axioun értékesnek tartani igéből, az axios érték, értékes szavakból; rokona a görög agein súlyt mérni, nyomni, hajtani igének (amelyből az angol ''agent'' (tényező, ágens ügynök stb. szó is származik). Az axióma más szóval: alapigazság.

 

* A [[sztoikus logika|sztoikus]] és talán az [[eleata filozófia|eleai]] logikában az „axióma” kifejezés megítélhető, tehát vagy igaz, vagy hamis mondatot, azaz egyszerűen egy '''kijelentés'''t jelentett;

* [[Euklidész]] matematika tankönyvében, az [[Elemek]]ben valószínűleg – amint ezt [[Arisztotelész]] egy elejtett megjegyzéséből sejtjük – olyan állítást jelentett, "melynek igazságában épeszű ember nem kételkedhetik", vagyis '''alapigazságot''' (ellentétben a '''[[posztulátum]]'''mal [aminek magyar megfelelője körülbelül "munkahipotézis"], ami olyan filozófiai vagy matematikai állítás, mely igazából vitatható, de a szerző igaznak tartja és elfogadja mint kiindulópontot – ezt tehát akkor olyan értelemben használták, mint ma az axióma szót);

Az '''axiómarendszer''' axiómák csoportja, mely egy elmélet logikai felépítésénél használatos.

 

 

<!-- jelentése

1 : saját értékeinél fogva széles körben elfogadott maxima 2 : következtetés alapján igaznak elfogadott kijelentés - posztullátum 3 : elfogadott törvény, elv vagy szabály, magától értetődő igazság -->

 

* A hülyeség határtalan

* [[Mezey György]] megmondja [[Egervári Sándor|Egervárinak]], hogy állítsa össze a válogatott kezdő tizenegyét.

 

[[en:Axiom]]