Wikipédia

„Hegedűs László (költő)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
 
 
'''Hegedűs László''' (írói nevén Hegedős László) (Budapest, 1936. december 26.) költő, író, újságíró, politikus.
5 ⟶ 4 sor:
 
== Élete ==
 
===Ifjúkora===
 
Hegedűs László néven író, költő, újságíró.1936-ban született, Budapesten. Apja (Hegedűs László) orosz hadifogságban tűnt el, anyja (Kosaras Erzsébet) egyedül nevelte. Iskolai tanulmányait a [[Ranolder Intézet]] apácáinál kezdte meg, és a [[Budapesti Piarista Gimnázium]]ban érettségizett (1955). Középiskolás diákként aktívan részt vett az illegális [[katolikus]] kiscsoportok munkájában (1950-1955). Orvosnak készült, az egyetemre azonban "helyhiány miatt" nem vették fel, így az [[Orvossegédképző]] Iskolába iratkozott be.
 
===Szerepe az [[1956-os forradalom]]ban és ellenállásban===
 
Bemondták1956. aoktóber rádióba,23. hogyután minden egészségügyi dolgozódolgozónak jelentkezzen a hozzá legközelebbi egészségügyi munkahelyen,. Hegedűs ezért Központi Honvéd Kórházba ment, (ez volt az Orvossegédképző gyakorlókórháza) ittKórházban lett önkéntes mentős. A Központi Honvéd Kórházból járt ezután menteni a sebesülteket -nemzeti és politiai hovatartozástól függetlenül- egy honvédségi mentőautóval. Rendszámára - HG 085 - haláláig emlékezett. Járt a Corvin közben, a Tűzoltó utcában, a Práter utcában, a Royal Szállónál, a Széna téren, a Körtéren is. A harcok lecsendesedése után, november 13-án fejezte be a rendszeres mentést, és ottmaradt a kórházban, az idegsebészeten asszisztensnek.
Hegedűsék ellenállása november 4-e után kezdődött, ami csoportban szervezkedésből, és röpcédula gyártásból, szórásból állt. A röplapokat a Felkelő Forradalmi Ifjúság, és a Forradalmi Magyar Ifjúság névvel írta alá. Bázishelyük a Központi Honvéd Kórház volt. Főleg a II. Női Klinikán tevékenykedő „Bagoly” csoporttal volt kapcsolatban. Az ellenállás időszaka alatt is mentett: az ÁVÓ elől a lőtt sebbel fekvőket, illetve a menekülni akarókat a határ felé.
Hegedűst egy kórházi beteg jelentette fel, aki tudott a szervezkedésről, a röpcédulagyártásról. A röplapokat a Felkelő Forradalmi Ifjúság, és a Forradalmi Magyar Ifjúság névvel írta alá. 1957 májusában tartóztatták le, a Gyűjtő fogházba került. 1958-ban került sor az első tárgyalásukra. Egy perben voltvoltak vele: [[Nagy József]], [[Szabó Lajos]], [[Forgách Ferenc]], [[Vancsó Béláné]], [[Bárány János]], [[Ivicz György]] , [[Tóth Nándor]], [[Mécs Imre]], [[Halkrand Ferenc]], [[Molnár Lajosné]], [[Haffner István]] és [[Molnár Klára]]. Hegedűs nyolcad rendű vádlottként szerepelt. A vérbíró [[Tutsek Gusztáv]], ügyvédje [[Gaszt István]] majd [[Jármai Ildikó]] volt. Vádak között szerepelt a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, katonai személy határátkelésének elősegítése, társadalmi tulajdon elsikkasztása (ezt később kivették). Az ítélet életfogytiglani börtönbüntetés lett, tíz évre egyes jogoktól való eltiltás, és teljes vagyonelkobzás. Négy társát: Nagy Józsefet, Szabó Lajost, [http://szabadnet.origo.hu/20061024nevmutato.html?pIdx=10/ Ivicz GyörgyGyörgyöt] és Bárány Jánost halálra ítélték.
ElőszörA Pesten volt a Gyűjtőben, majdGyűjtőből Vácra került. Itt részt vett az 1960-as éhségsztrájkban. Ennek letörése után a sátoraljaújhelyi büntetőbörtönbe vitték.
1963-ban, az általános amnesztiával szabadult,a próbálkozások, hogy besúgónak szervezzék be, mindvégig sikertelenek maradtak. Még fél évig rendőri felügyelet alatt volt, és egészen a rendszerváltásig megfigyelték.
1965-ben megházasodott,felesége Dr Bártai Judit lett. Később háromHárom lányuk született.
Először az Országos Mentőszolgálat gépkocsialkatrész raktárában, majd a Híradástechnika Szövetkezetben kapott munkát, aztán a felesége nevén alapított GMK-ban dolgozott.
A börtönben kezdett el írni, és folytatta a szabadulás után is, de sokáig nem tudta kiadni műveit. 1986-ban jelent meg első verseskötete Ugyanazon tű hegyén címmel, magánkiadásban.
 
===Ellenzékiség===
 
Hamar bekapcsolódott az ellenzéki mozgalomba: írt a [[Bibó-emlékkönyv]]be, ami 1980-ra készült el, benne 76 írással. Megemlékeztek Bibó István szellemi örökségéről, ugyanakkor az írásokban erősen tükröződik az ellenzéki gondolkodás, a rendszerellenesség. A könyv kiadását a Gondolat Kiadó visszautasította, szamizdattá vált.
1988-ban a [[Történelmi Igazságtétel Bizottság]] (TIB) alapító tagja, majd [[Vásárhelyi Miklós]] elnöksége alatt ügyvezető elnöke lett, de erről a tisztjéről aztán lemondott.▼
[[Nagy Imre]] és társai újratemetésének gondolata a TIB-ben fogalmazódott meg. Hegedűs írta meg az egész esemény forgatókönyvét, melyben szerepel, hogy legyen egy koporsó az ismeretlen ’56-osoknak (6. koporsó), összegyűjtötte az összes kivégzett nevét(ezek fölolvasása háromnegyed óráig tartott).▼
 
===[[Rendszerváltás]] után===
 
====A TIB ügyvezető elnökeként====
 
▲1988-ban a [[Történelmi Igazságtétel Bizottság]] (TIB) alapító tagja, majd [[Vásárhelyi Miklós]] elnöksége alatt ügyvezető elnöke lett, de erről a tisztjéről aztán lemondott.
 
 
====Szerepe Nagy Imre és társai újratemetésében====
 
▲[[Nagy Imre]] és társai újratemetésének gondolata a TIB-ben fogalmazódott meg. Hegedűs írta meg az egészújratemetés eseményforgatókönyvének forgatókönyvét,a melybenHősök szerepel,terén hogylezajló legyenrészét. egyEbben koporsószerepel, az ismeretlen az ismeretlen ’56-osoknakosok koporsója (6. koporsó),. összegyűjtötteÖsszegyűjtötte az összes kivégzett nevét(ezek, fölolvasásaa háromnegyed óráigfoglalkozásokkal tartott)együtt. A névsort Darvas Iván és Mensáros László olvasta föl a szertartáson.
 
 
====A Kárpótlási Kuratórium tagjaként====
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hegedűs_László_(költő)”