„II. Hardeknut dán király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
57. sor:
}}
 
'''II.<ref>Más (régebbi) szakkönyv a Knutokat és Hardeknutokat együtt sorszámozza, így Hardeknut '''III. Knut'''ként is szerepelhet a szakirodalomban.</ref> Hardeknut Knutsson''' ([[dán nyelv|dánul]]: ''Hardeknud'', [[angol nyelv|angolul]]: ''Harthacanute''), ([[1018]]<ref name=land>{{cite web | title = Denmark, kings. Knud I 1018-1035, Hardeknud 1035-1042| publisher = Foundation for Medieval Genealogy | url = http://fmg.ac/Projects/MedLands/DENMARK.htm#_Toc196361194 | language = angol | accessdate = 2010-01-05}}</ref>/[[1019]]<ref name=uralkodok/>&nbsp;–&nbsp;[[1042]]. [[június 8.]]<ref name=csiffary>Csiffáry Tamás: '''Európai uralkodók könyve''', Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978 963 9898 06 6, 115. oldal</ref>) [[Dánia]] társkirálya [[1028]]-tól, királya [[1035]]-től és [[Anglia]] trónjának birtokosa [[1035]]-től [[1037]]-ig<ref name=kimikor>Dr. Klaus-Jürgen Matz: '''Ki mikor uralkodott? kormányzott?''' (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963 7775 43 9, 308. oldal</ref>, illetve [[1040]]-től haláláig<ref>'''Révai Nagy Lexikona''', IX. kötet''' (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 513. oldal</ref>.
 
[[I. Knut dán király|I. Knut]] és Normandiai Emma fiaként született<ref name=uralkodok>'''Uralkodók és dinasztiák''' (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963 9075 12 4, 247. oldal</ref>, és [[1028]]-ban édesapja megosztotta vele Dánia trónját<ref name=uralkodok/>, [[Nidaros]]ban<ref name=land/> kiáltották ki királlyá, majd édesapja, Knut halála után, [[1035]]-ben lépett a dán trónra<ref name=land/>. Egy csoport, melyet édesanyja, Emma és Wessex ''earl''je ("grófja"), Godwin vezetett, Hardeknutot akarta az angol trónra ültetni<ref name=uralkodok/>. Leofric (Mercia ''earl''je), a londoniak és az északi főurak azonban elérték, hogy Knut törvénytelen fiát, Haroldot nevezzék ki régenssé<ref name=uralkodok/>. Emma és fiának kísérete eközben [[Winchester (Nagy-Britannia)|Winchesterben]] maradt, hogy megvédje Hardeknut érdekeit<ref name=uralkodok/>. Minthogy Hardeknut a [[norvég király|norvég királlyal]], [[I. Magnus norvég király|I. Magnussal]] való konfliktusa megakadályozta, hogy [[Anglia|Angliában]] is biztosítsa hatalmát, Harold [[1037]]-ben királlyá koronáztatta magát, Emmát pedig száműzték<ref name=uralkodok/>. Hardeknut, miután Magnussal megegyezett [[Skandinávia|Skandináviában]] (ha valamelyikük utód nélkül hal meg, a másiké lesz mindkét ország), támadást készített elő Anglia ellen<ref>{{pnl|szócikk=Harthaknut |url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/045/pc004564.html#7|accessdate=2009-12-29}}</ref>, de Harald [[1040]]-ben meghalt, így ellenállás nélkül léphetett a trónra. Népszerűtlen uralkodó volt<ref name=uralkodok/>: Harold holttestét kiásatta, és a mocsárba vettette<ref name=hilliam/><ref name=uralkodok/><ref>Később állítólag egy halász találta meg.</ref>; hadiflottája fenntartása miatt magas adókat vetett ki<ref name=hilliam/><ref name=csiffary/>; amikor pedig [[Worcester]]ben meggyilkoltak két adószedőt, serege felperzselte a várost<ref name=uralkodok/>. Minthogy a király menlevelét birtokló Eadwulfot, Northumbria ''earl''jét szintén meggyilkolták<ref name=hilliam/><ref name=uralkodok/>, az [[Angolszász krónika]] szószegőként örökítette meg Hardeknut nevét<ref name=uralkodok/>.