„III. Harald norvég király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
37. sor:
'''III. Harald Sigurdsson''' vagy '''Keménykezű Harald''' ([[norvég nyelv|norvégul]]: ''Harald Hårdråde''<ref name=revai>'''Révai Nagy Lexikona, IX. kötet''' (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 502. oldal</ref>), ([[1015]] – [[1066]]. [[szeptember 25.]]) [[varég]] zsoldosvezér, [[1047]]-től haláláig Norvégia királya.
[[I. Harald norvég király|I. Harald]] dédunokájaként Sigurd Hrise fiaként (†[[1018]]) született, édesanyja második házasságából, így Harald [[II. Olaf norvég király|II. Olaf]] féltestvére volt<ref name=nagylexikon>'''Magyar Nagylexikon''', főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963 9257 00 1, 9. kötet, 210. oldal</ref>. A dán megszállás miatt Oroszországba menekült, ott [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|Bölcs Jaroszláv]] szolgálatába állt<ref name=nagylexikon />, feleségül vette a leányát, majd [[IV. Mihály bizánci császár]]nak lett a zsoldosvezére<ref name=nagylexikon />. Mint a varég testőrség feje<ref name=revai /> szolgált Konstantinápolyban, de [[1045]]-ben [[I. Magnus norvég király]] trónörökösévé nyilvánították hivatalosan<ref name=nagylexikon />, két múlva pedig a trónt is örökölte. Uralkodóként dániai rablóhadjáratai után<ref name=nagylexikon /> támadást indított Anglia ellen, de a Stamford Bridge-i csatában halálát lelte<ref name=revai />. Korának kiemelkedő hadvezére volt<ref name=nagylexikon />.
== Gyermekei ==
| |||