„Geréb László (író)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
j
infobox, +formázás, +forrás
1. sor:
{{Író infobox
'''Geréb László''' ([[Budapest]], [[1905]]. [[június 2.]] – Bp., [[1962]]. [[december 10.]]) [[író]], [[irodalomtörténész]], [[műfordító]].
|név=Geréb László
|kép=
|képaláírás=
|született_idő=[[1905]]. [[június 2.]]
|született_hely=[[Budapest]], {{zászló|magyar}}
|elhunyt_idő=[[1962]]. [[december 10.]] {{életkor-holt|1905|6|2|1962|12|10}}
|elhunyt_hely=[[Budapest]], {{zászló|magyar}}
|nemzetiség=magyar
|szülei=
|feleség=
|férj=
|gyerekek=
|írói álnév=
|műfaj=regény, vers
|irányzat=
|periódus=
|első mű=[[Mátyás király]] lantosa (regény, 1940)
|fő mű=
|kiadó=
|díjak=
|behatás=
|kihatás=
|weboldal=
|aláírás=
|megjegyzés=
}}
 
'''Geréb László''' ([[Budapest]], [[1905]]. [[június 2.]] – Bp.[[Budapest]], [[1962]]. [[december 10.]]) [[magyar író]], [[irodalomtörténész]], [[műfordító]].
== Élete ==
Jogi doktorátust Pécsett 1931-ben, 1948-ban a bp.-i egy.-en magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1945-46-ban a Zala m.-i földhivatal vezetője, 1946-52-ben a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]] tudományos munkatársa. A 30-as évektől kezdve fordította és ismertette a középkor és a reneszánsz latin nyelvű m. irodalmát, így [[Janus Pannonius]] költeményeit, [[Taurinus]] Paraszti háborúját (1946), [[Bonfini]], [[Thuróczy-krónika]], [[Kálti Márk]], [[Küküllei János]] és a Névtelen Minorita krónikáit (1943; 1958-60). Tervezete alapján valósult meg a krónikák "Monumenta Hungarica"-sorozata<ref>Képes krónika : Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről / [ford. és jegyz. ell. Geréb László] ; [bev. Kardos Tibor] ; [a művészettörténeti tanulmányt írta és a képeket vál. Berkovits Ilona]. - Budapest : M. Helikon, 1959 Budapest : Kossuth Ny. - 254 p., 2 t. ; 24 cm. - (Monumenta Hungarica)</ref><ref>Küküllei János és a Névtelen Minorita krónikája / [ford. Geréb László] ; [bev. Trencsényi-Waldapfel Imre] ; [a jegyz. összeáll. Esti Béla]. - Budapest : M. Helikon, 1960 Budapest : Kossuth Ny. - 125 p. ; 24 cm. - (Monumenta Hungarica)</ref><ref>Mátyás király / Bonfini ; [ford. Geréb László] ; [bev., jegyz. ell. Kardos Tibor]. - Budapest : M. Helikon, 1959 Budapest : Kossuth Ny. - 354 p. ; 24 cm. - (Monumenta Hungarica)</ref>.
 
== Élete ==
Bibliográfiáiban, tanulmányaiban a 15-18. század osztályharcait, majd úttörőként a m. irodalom kezdeti iparimunkás-ábrázolásait dolgozta fel. Regényei történeti korrajzok az ifjúság számára. [[II. Rákóczi Ferenc]], [[Kazinczy Ferenc]], [[Gvadányi József]], [[Petőfi Sándor]], [[Táncsics Mihály]] műveiből, az 1905 körüli munkástárgyú novellákból (Vihar előtt, 1956), [[Pogány József]] irodalmi tanulmányaiból rendezett sajtó alá válogatásokat. - F. m. A magyar reneszánsz költői (Bp., 1947); Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához 15-18. század (Bp., 1949); A magyar középkor költészete (versek, Bp., l950); A magyar parasztháborúk irodalma 1437-1514-ig (Bp., 1950); A [[Párizsi Kommün]] az egykorú magyar irodalomban (Bp., 1951); A hazai osztályharcok irodalma 1525-1660 (Bp., 1955); Munkásélet és munkásmozgalom a magyar irodalomban, 1867-1871 (Bp., 1959); A munkásügy irodalmunkban. 1832-1907 (Bp., 1961). - Ifjúsági regényei: [[Mátyás király]] lantosa (r., Bp., 1940); Galamb Miska kalandjai (Bp., 1948); Kiált Patak vára (r., Bp., 1951); [[Buvár Kund]] (r., Bp., 1951, 1956); A parasztgenerális (Bp., 1954): Béni János útja (Bp., 1958); Égő világ (r., Bp., 1961). - Irod. G. L. (Irod. tört. Közl. 1963. 1. sz.)
Jogi doktorátust Pécsett[[Pécs]]ett 1931-ben, 1948-ban a bp.-i[[Budapesti egy.-Egyetem]]en magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1945-46-ban1946 között a Zala m.-imegyei földhivatal vezetője, volt. 1946-52-ben1952 között a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]] tudományos munkatársa volt. AAz 301930-as évektől kezdve fordította és ismertette a középkor és a reneszánsz latin nyelvű m.magyar irodalmát, így [[Janus Pannonius]] költeményeit, [[Taurinus]] Paraszti háborúját (1946), [[Bonfini]], [[Thuróczy-krónika]], [[Kálti Márk]], [[Küküllei János]] és a Névtelen Minorita krónikáit (1943; 1958-601960). Tervezete alapján valósult meg a krónikák "Monumenta Hungarica"-sorozata<ref>Képes krónika : Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről / [ford. és jegyz. ell. Geréb László] ; [bev. Kardos Tibor] ; [a művészettörténeti tanulmányt írta és a képeket vál. Berkovits Ilona]. - Budapest : M. Helikon, 1959 Budapest : Kossuth Ny. - 254 p., 2 t. ; 24 cm. - (Monumenta Hungarica)</ref><ref>Küküllei János és a Névtelen Minorita krónikája / [ford. Geréb László] ; [bev. Trencsényi-Waldapfel Imre] ; [a jegyz. összeáll. Esti Béla]. - Budapest : M. Helikon, 1960 Budapest : Kossuth Ny. - 125 p. ; 24 cm. - (Monumenta Hungarica)</ref><ref>Mátyás király / Bonfini ; [ford. Geréb László] ; [bev., jegyz. ell. Kardos Tibor]. - Budapest : M. Helikon, 1959 Budapest : Kossuth Ny. - 354 p. ; 24 cm. - (Monumenta Hungarica)</ref>.
 
Bibliográfiáiban, tanulmányaiban a 15-18. század osztályharcait, majd úttörőként a magyar irodalom kezdeti iparimunkás-ábrázolásait dolgozta fel. Regényei történeti korrajzok az ifjúság számára. [[II. Rákóczi Ferenc]], [[Kazinczy Ferenc]], [[Gvadányi József]], [[Petőfi Sándor]], [[Táncsics Mihály]] műveiből, az 1905 körüli munkástárgyú novellákból (Vihar előtt, 1956), [[Pogány József]] irodalmi tanulmányaiból rendezett sajtó alá válogatásokat.
 
==Művei==
* [[Mátyás király]] lantosa (regény, 1940)
* Ákos vitáz útja (regény, 1942)
* A magyar reneszánsz költői (1947)
* Galamb Miska kalandjai (ifjúsági regény, 1948)
* Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához 15-18. század (1949)
* A magyar középkor költészete (versek, l950)
* A magyar parasztháborúk irodalma 1437-1514-ig (1950)
* A [[Párizsi Kommün]] az egykorú magyar irodalomban (1951)
* Kiált Patak vára (regény, 1951)
* [[Buvár Kund]] (regény, 1951, 1956)
* A parasztgenerális (ifjúsági regény, 1954)
* A hazai osztályharcok irodalma 1525-1660 (1955)
* Béni János útja (ifjúsági regény, 1958)
* Munkásélet és munkásmozgalom a magyar irodalomban, 1867-1871 (1959)
* A munkásügy irodalmunkban. 1832-1907 (1961)
* Égő világ (regény, 1961)
 
== Forrás ==
*Magyar életrajzi lexikon / főszerk. Kenyeres Ágnes ; szerkbiz. Bortnyik Sándor et al. - Budapest : Akad. K., 1967-1994. - 4 db
{{források}}
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963 8607 10 6
 
[[Kategória: Magyar költők, írók]]
[[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]]
[[Kategória:Magyar műfordítók]]