„Készlet” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Készletváltozások bizonylatai: bővítés Címke: HTML-sortörés |
→Készletváltozások bizonylatai: elkészítés |
||
36. sor:
A készletnövekedések raktári bizonylata a '''bevételezési jegy''' v. bizonylat, amely általában szabványnyomtatvány és három példányos. Szoros számadású bizonylat. Mindhárom példány a bevételező raktárba megy az áruval, anyaggal együtt. Itt a raktáros igazolja a bevételezést, s az igazolt példányt (első példány) a szállítólevélhez csatolják, amely a beérkező számlák ellenőrzéséhez kerül, ahol a raktári bevét jegy adatait összefuttatják a számlán feltüntetett adatokkal. A raktári bevét jegy egy példánya (második példány) a raktárban marad, ahol időrendben lerakják (pl. dossziéba fűzik). A raktári bevét jegy harmadik példányát többnyire egy napon belül az analitikus anyagkönyvelésbe továbbítják értékelés és nyilvántartás céljára. Ezt a példányt a raktárak zártkörű elszámoltatása céljából sorszám szerint rakják le az elvégzett sorszámellenőrzés (régi szakzsargon szerint: tombolázás) után.<br />
A készletcsökkenések raktári bizonylata a '''kivételezési jegy'''. A felhasználásra kivételezett javakat költséghelyekre vételezik ki, amelyeket feltüntetnek a bizonylaton. Költséghely lehet meghatározott termék előállító részleg, vagy tevékenység és üzemfenntartás, karbantartás vagy általános termelési cél (pl. rezsi v. közvetett anyag). Az egyes javak előállításához szükséges közvetlen javak (nyers- és alapanyagok, vásárolt alkatrészek, vagy kellékek) kivételezési jegyeit előzetes anyagutalványozással három példányban a gyártás-előkészítés vagy a termelési egység, műszaki részleg állítja ki (előkalkuláció alapján). Ezekre célszerű utókalkulációs egységszámot, azaz munkaszámot adni, feltüntetni. A rezsi- és más közvetett anyagoknál elegendő a kivételező költséghely feltüntetése. A kivételezési jegy egy példánya a kivételező költséghelyé, egy-egy példánya a kiadó raktáré és az analitikus anyagkönyvelésé. A kivételezési jegy szintén szigorú számadású bizonylat.<br />▼
A '''Leltározási jegyzőkönyv''' a megállapításoktól függően készletnövekedési, illetve készletcsökkenési raktári bizonylat kiállításának az alapja is lehet.<br />
▲A készletcsökkenések raktári bizonylata a '''kivételezési jegy'''. A felhasználásra kivételezett javakat költséghelyekre vételezik ki, amelyeket feltüntetnek a bizonylaton. Költséghely lehet meghatározott termék előállító részleg, vagy tevékenység és üzemfenntartás, karbantartás vagy általános termelési cél (pl. rezsi v. közvetett anyag). Az egyes javak előállításához szükséges közvetlen javak (nyers- és alapanyagok, vásárolt alkatrészek, vagy kellékek) kivételezési jegyeit előzetes anyagutalványozással három példányban a gyártás-előkészítés vagy a termelési egység, műszaki részleg állítja ki (előkalkuláció alapján). Ezekre célszerű utókalkulációs egységszámot, azaz munkaszámot adni, feltüntetni. A rezsi- és más közvetett anyagoknál elegendő a kivételező költséghely feltüntetése. A kivételezési jegy egy példánya a kivételező költséghelyé, egy-egy példánya a kiadó raktáré és az analitikus anyagkönyvelésé. A kivételezési jegy szintén szigorú számadású bizonylat.
A '''Selejtezési jegyzőkönyv''' készletcsökkenési alapbizonylat. <br />
A '''Raktárközi bizonylatok''' a raktárak közötti javak mozgatásának vonatkozásában készletcsökkenési illetve készletnövekedési bizonylatok, de vállalkozási szempontból nem jelenthetnek készletmozgást.<br />
A készletek értékelésével kapcsolatos bizonylat a '''Készletértékelési jegyzőkönyv''', amely készletek értékének növekedését, vagy csökkenését jelentheti tartalmától függően, mennyiségben történő változás nélkül.<br />
A tagoktól, alapítóktól átvett vagy nekik átadott készletek mozgását '''Jegyzőkönyvben''' kell rögzíteni, és tartalmának megfelelően kell raktárra venni, illetve kiadásba helyezni.
==Forrás==
|