„Nemheraldikus színek” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
<!-- A TÁBLÁZAT VÉGE -->
 
A '''narancsszín''' (fr: orange, en: tenné, tawny [orange, tan], de: Orange, Orangfarben, r.de: Hyacinth, la: groceus, color pomi aurei, nl: oranjekleur) Angliában egyfajta barna színváltozat, mely egyes (angol) szerzőknél megegyezik a narancszínnel (orange), de nem a kontinentális Európa heraldikájával, ahol a narancsszín világosabb árnyalat. Főleg Hollandiában terjedt el, az Orange-ház révén. Dél-Afrikában a tenné megegyezik a narancsszínnel és több kormányhivatal, valamint 1994 előtt, hadseregtest címere is tartalmazta. A nemzeti lobogó egyik színe is narancsszín volt. Christian [[Samuel Theodor Bernd|Bernd]] a narancsszín számára függőleges szaggatott vonalakból és pontokból álló vonalkázást hozott létre, mely a hagyományos vörös és arany színjelölés kombinációja. Így szerepel [[Johannes Baptista Rietstap|Rietstap]] művében is (''Handboek der wapenkunde''. Gouda, 1857. 90-91. l.). [[Eucharius Gottlieb Rink|Rink]] és Jouffroy d'Eschavannes (''Armorial universel, précédé d'un traité complet de la science du blason''. Paris, 1844. 16. l.) viszont függőleges és balharántos vonalakkal jelöli, ami Rietstapnál a vérvörös vonlkázásának felel meg.
A '''barna''' (fr: brunâtre, de: Braun) ritka szín, melyet általában a címerképek kis részleteinek színezésére használnak. Simón Bolívar címerének oroszlánja és néhány más címer ábrájának színe is barna. Eredetileg valószínűleg egy sötétvörös árnyalatból jött létre, melyet később félreértelmeztek. A valódi fémarany a kopás miatt gyakran tűnik '''bronz'''nak és a másolatokon sötétbarnának látszik. Egyes nézetek szerint maga a barna elnevezés is fölösleges, mert az ilyen színű címerábrákat a természetes színű vagy színezetű megnevezés is pontosan leírja. Vonalkázása a 19. században alakult ki.
 
[[Fájl:Narancs-vérvörös.PNG]]
A '''vérvörös''' (vérszín [Bárczay 57.] sötétbíbor, la: sanguineus, fr: sanguin, en: sanguine, de: Blutfarbe) a vörös szín sötét árnyalata. A fő színek mellett a narancsszínnel együtt az első kiegészítő szín volt a heraldikában, melyet a korai [[színjelölési módszer]]ek rendszere is tartalmazott. Általában az angol heraldikában használják.
 
A '''földszín''' (de: Erdefarbe, Erdbraun, Römischbraun, Sepiabraun, la: Umbra, en: earth colour, hu: timföld) az égetett agyag színére emlékeztető sötétbarna árnyalat (égetett barna). Ritkán előforduló nemheraldikus szín. A neve a közép-itáliai Umbria tartomány nevéből ered. A kolumbiai heraldikában egy kávészín árnyalatú színt is földszínnek (es: color tierra) neveznek. Ezt világos földszínként különböztethetjük meg a valódi sötétebb földszíntől. A festészetben is többféle földszín ismert, mint az égetett umbra (meleg, dús narancsszín árnyalat), az égetett Sienna (meleg dús vörösesbarna árnyalat), a sárgaokker (erős, nyugodt aranysárga árnyalat). Van angol, szicíliai, kölni umbra stb. A legjobb változatai Ciprusról származnak, melynek neve ciprusi vagy török umbra.
 
A '''szürke''' egyes nézetek szerint a [[spanyol heraldika|spanyol heraldikában]] jelent meg. A '''hamuszürke''' (fr, en: cendrée, en: ash colour, grey, de: Ashfarbe) általában a falak színezésénél használatos. A francia és a német heraldikában viszonylag gyakori. A bajor Aschau család címerének hamuszürke alapja beszélő címer. A türingiai Osterhausen település címrének alapja ugyancsak hamuszürke. Az olasz heraldikában a szürke árnyalatokat gyakran égszínkékkel (acéllal) helyettesítették. A francia cendrée kifejezés a "hamuszínből" ered.
 
Az '''acélszürke''' (vasszín [Bárczay 57.], de: Eisenfarbe, Eisengrau, Stahlfarbe, en: iron-grey) az újkori heraldika ritka színe, esetleg fémje. Főleg a német heraldika égszínkék árnyalatú színe. A sisakok fémes csillogásának érzékeltetésére is alkalmazták.
 
A '''vízszín''' (de: Wasserfarbe, en: water-colour, la: aqua) a hanyatló heraldika korának égszínkék árnyalatú színe. A vízkék árnyalatai tartoznak ide. Használata fölösleges, mert az égszínkékkel is jól helyettesíthető és a címerleírásban az összes kék árnyalat kékként szerepel.
 
A '''testszín''' (hússzín [Bárczay 57.], de: Fleishfarbe, en: carnation, la: carniscolor, carneus) az európai emberi test színezésére alkalmazott rózsaszín árnyalat. A hanyatló heraldika korában került bevezetésre. Vonlkázását Bernd alakította ki.
 
A '''narancsszín''' (fr: orange, en: tenné, tawny [orange, tan], de: Orange, Orangfarben, r.de: Hyacinth, la: groceus, color pomi aurei) Angliában egyfajta barna színváltozat, mely egyes (angol) szerzőknél megegyezik a narancszínnel (orange), de nem a kontinentális Európa heraldikájával, ahol a narancsszín világosabb árnyalat. Főleg Hollandiában terjedt el, az Orange-ház révén. Dél-Afrikában a tenné megegyezik a narancsszínnel és több kormányhivatal, valamint 1994 előtt, hadseregtest címere is tartalmazta. A nemzeti lobogó egyik színe is narancsszín volt.
 
A Bhagwa az indiai heraldika '''sáfrányszínű''' árnyalata, mely egyfajta okkerságra szín. A Gangesz szent iszapját jelképezi. Egyes angol heraldikusok tégla- vagy narancsvörös színként írják le.
|style="background-color:#FA6405; height: 50px"|orange
|style="background-color:#FF9B32; height: 50px"|bhagwa
|}<!-- A TÁBLÁZAT VÉGE -->
|}
<!-- A TÁBLÁZAT VÉGE -->
 
A '''vérvörös''' (vérszín [Bárczay 57.] sötétbíbor, la: sanguineus, fr: sanguin, en: sanguine, de: Blutfarbe, nl: bloedkleur) a vörös szín sötét árnyalata. A fő színek mellett a narancsszínnel együtt az első kiegészítő szín volt a heraldikában, melyet a korai [[színjelölési módszer]]ek rendszere is tartalmazott. Általában az angol heraldikában használják. Vonalkázása megvan Rietstapnál.
A '''természetes szín''' (vagy hússzín, de: Fleischfarbe) az emberi test színezésére szolgál. A természetes színezetű (en: proper) a címerképek természetes színére vonatkozó elnevezés. Néha azonban ez inkább a hagyományon alapul. Például az angolban a természetes tigris (tiger proper) vörös és nem csíkos. A természetes színezetű kifejezés ezért csak hozzávetőleges leírás. ("Siue autem hoc exigat natura colorum, qui diuersâ quâdam lege vibrent iubar luminis sui, siue sculptoribus ponere hoc discrimen lubuerit; dicuntur Pictores periti semper in æreâ laminâ proprios colores rerum agnoscere, dummodò sculptor ab artis suæ legibus non desciuerit. Quæ cùm ita sint, tantò minùs erit necesse, figuras quantumuis colorum indigas, ab Heroïcis Symbolis proptereà submouere." [314-315. l.])
 
A '''sötétbíbor''' (en: murrey [mulberry, a. m. szederbíbor]) főként az angol heraldikában használt szín. Már nagyon korán, valószínűleg még az [[élő heraldika]] korában megjelent.
 
Az '''acélszürkevasszín''' (vasszín [Bárczay 57.], de: Eisenfarbe, Eisengrau, Stahlfarbe, en: iron-grey) az újkori heraldika ritka színe, esetleg fémje. Főleg a német heraldika égszínkékszürkéskék árnyalatú színe. A sisakok fémes csillogásának érzékeltetésére is alkalmazták. Vonalkázása megvan Rietstapnál.
 
A '''vízszín''' vagy '''acélszín''' (de: Wasserfarbe, en: water-colour, la: aqua, nl: staalkleur, waterkleur) a hanyatló heraldika korának égszínkékárnyalata, árnyalatúaz acél színe. A vízkék árnyalatai tartoznak ide. Használata fölösleges, mert az égszínkékkel is jól helyettesíthető és a címerleírásban az összes kék árnyalat kékként szerepel. Vonalkázása megvan Rietstapnál.
 
A '''szürke''' egyes nézetek szerint a [[spanyol heraldika|spanyol heraldikában]] jelent meg. A '''hamuszürke''' (fr, en: cendrée, en: ash colour, grey, de: Ashfarbe, nl: aschkleur) általában a falak színezésénél használatos. A francia és a német heraldikában viszonylag gyakori. Vonalkázása megvan Rietstapnál. A bajor Aschau család címerének hamuszürke alapja beszélő címer. A türingiaithüringiai Osterhausen település címrének alapja ugyancsak hamuszürke. Az olasz heraldikában a szürke árnyalatokat gyakran égszínkékkel (acéllal) helyettesítették. A francia cendrée kifejezés a "hamuszínből" ered.
 
A '''földszín''' (de: Erdefarbe, Erdbraun, Römischbraun, Sepiabraun, nl: aardekleur, la: Umbra, en: earth colour, hu: timföld) az égetett agyag színére emlékeztető sötétbarna árnyalat (égetett barna). Ritkán előforduló nemheraldikus szín. A neve a közép-itáliai Umbria tartomány nevéből ered. A kolumbiai heraldikában egy kávészín árnyalatú színt is földszínnek (es: color tierra) neveznek. Ezt világos földszínként különböztethetjük meg a valódi sötétebb földszíntől. A festészetben is többféle földszín ismert, mint az égetett umbra (meleg, dús narancsszín árnyalat), az égetett Sienna (meleg dús vörösesbarna árnyalat), a sárgaokker (erős, nyugodt aranysárga árnyalat). Van angol, szicíliai, kölni umbra stb. A legjobb változatai Ciprusról származnak, melynek neve ciprusi vagy török umbra. Vonalkázása megvan Rietstapnál.
 
A '''barna''' (fr: brunâtre, de: Braun, nl: bruine) ritka szín, melyet általában a címerképek kis részleteinek színezésére használnak. Simón Bolívar címerének oroszlánja és néhány más címer ábrájának színe is barna. Eredetileg valószínűleg egy sötétvörös árnyalatból jött létre, melyet később félreértelmeztek. A valódi fémarany a kopás miatt gyakran tűnik '''bronz'''nak és a másolatokon sötétbarnának látszik. Egyes nézetek szerint maga a barna elnevezés is fölösleges, mert az ilyen színű címerábrákat a természetes színű vagy színezetű megnevezés is pontosan leírja. Vonalkázása a 19. században alakult ki. Megvan Rietstapnál.
 
A '''testszín''' (hússzín [Bárczay 57.], de: Fleishfarbe, , nl: vleeschkleur, en: carnation, la: carniscolor, carneus) az európai emberi test színezésére alkalmazott rózsaszín árnyalat. A hanyatló heraldika korában került bevezetésre. Vonlkázását Bernd alakította ki. Megvan Rietstapnál is.
 
A '''természetes szín''' (vagy hússzín, de: Fleischfarbe, en: proper (colour), nl: natuurlijke kleur) az emberi test színezésére szolgál. A természetes színezetű (en: proper) a címerképek természetes színére vonatkozó elnevezés. Néha azonban ez inkább a hagyományon alapul. PéldáulPl. az angolban a természetes tigris (tiger proper) vörös és nem csíkos. A természetes színezetű kifejezés ezért csak hozzávetőleges leírás. 1634-es művében már [[Petra Sancta]] is foglalkozott a természetes színnel. ("Siue autem hoc exigat natura colorum, qui diuersâ quâdam lege vibrent iubar luminis sui, siue sculptoribus ponere hoc discrimen lubuerit; dicuntur Pictores periti semper in æreâ laminâ proprios colores rerum agnoscere, dummodò sculptor ab artis suæ legibus non desciuerit. Quæ cùm ita sint, tantò minùs erit necesse, figuras quantumuis colorum indigas, ab Heroïcis Symbolis proptereà submouere." [314-315. l.]) Vonalkázását Bernd alakította ki. Megvan Rietstapnál is. Kis cikcakkos vonalakból áll, melyeket gyakran ábrázolnak eltérő irányokban.
 
A '''vas''' (it: ferro) és az '''acél''' (it: acciaio) fém előfordul egyes régi olasz címerekben, de ma már ritkán használják. Vonalkázásos jelölésüket Guelfi Camaini és Goffredo di Crollanza alakította ki.
 
A '''bronz''' (en: bronze) és a '''réz''' (en: copper) ritka nemheraldikus fémek, főként az amerikai heraldikában.
 
A '''sötétbíbor''' (en: murrey [mulberry, a. m. szederbíbor]) főként az angol heraldikában használt szín. Már nagyon korán, valószínűleg még az [[élő heraldika]] korában megjelent.
 
Az '''égszínkék''' (en: bleu celeste, ciel, celeste) a kék szín egy világos árnyalata, már korán előfordul, például a 17. századi magyar címeres levelekben is sokszor megtalálható.
8 762

szerkesztés