„Siménfalva” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Külső hivatkozások: kiegészit |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
| történelmi régió= Erdély
| fejlesztési régió = Közép-romániai fejlesztési régió
| megye= Hargita
| rang= község
| beosztott falvak= [[Bencéd]], [[Csehétfalva]], [[Kiskadács]], [[Kiskede]], [[Kobátfalva]], [[Medesér]], [[Nagykadács]], [[Nagykede]], [[Rugonfalva]], [[Székelyszentmihály]], [[Székelyszentmiklós]], [[Tarcsafalva]], [[Tordátfalva]]
19. sor:
}}
[[Kép:Siménfalva elso vilaghaborus emlekmu.jpg|Siménfalvi első világháborús emlékmű|thumb|right|200px]]▼
[[Kép:Simenref.jpg|Református templom a 2005-ös árvíz után, 2005|thumb|right|200px]]▼
'''Siménfalva''' ([[1899]]-ig ''Alsó-Siménfalva,'' [[román nyelv|románul]] ''Şimoneşti'') falu [[Románia|Romániában]] [[Hargita megye|Hargita megyében]]. Az Alsó-Nyikómente legnagyobb települése és községközpontja. 430-450 tszf. magasságban fekszik, belterülete 99 hektár.
==Fekvése==
[[Székelykeresztúr]]tól 7 km-re északkeletre fekszik, [[Székelyudvarhely]]től pedig 21 km-re fekszik.
==Nevének eredete==
30 ⟶ 28 sor:
==Története==
[[1333]]-ban említi először oklevél, de valószínűleg már
Határában a 880 m magas Várhegyen ismeretlen korú földvár sáncai látszanak, melyet [[Orbán Balázs]] Kadicsa várának nevezett el. A romok akkor Nagykadács határába estek – innen a neve. Orbán Balázs az északnyugatra emelkedő Pothárd-tető is talált sáncnyomokat.
37 ⟶ 35 sor:
A siménfalvi udvarházat a fejedelem egyetlen életben maradt fia, ifj. Székely Mózes örökölte. Ebben az időben került Siménfalvára Bonyhai Moga Mihály, aki a helyi székelyektől eltanulta a székely-magyar rovásírást. Bonyhai Mihály rovásírásos feljegyzéseit csak 1991-ben találta meg a csíksomlyói ferencesek könyvtárában Muckenhaupt Erzsébet.
[[1910]]-ben 915 lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Udvarhely vármegye]] [[Székelykeresztúri járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben 1057 lakosából, 1033 magyar, 18 román, 6 cigány.
==Látnivalók==
▲[[Kép:Siménfalva elso vilaghaborus emlekmu.jpg|Siménfalvi első világháborús emlékmű|thumb|right|200px]]
▲[[Kép:Simenref.jpg|Református templom a 2005-ös árvíz után, 2005|thumb|right|200px]]
* Egykori középkori temploma a többszöri átépítések során teljesen eltűnt. [[unitáriusok|Unitárius]] temploma [[1808]] és [[1811]] között épült, déli bejáratán az [[1586]]-os évszám olvasható. Tornya [[1818]]-ból való, a középkori torony magasításával készült.
* [[reformátusok|Református]] temploma 1792-ben épült a Székely-kúria udvarán.
53 ⟶ 52 sor:
* Itt született [[1944]]-ben [[Farkas Árpád]] költő.
== Források ==
{{források}}
*{{orbánbalázs|[http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/12.html VI. Székely-Udvarhely]}}▼
* [http://unitarius.eu/szekely/ Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes Erdély székely fejedelme]▼
* [http://www.mek.oszk.hu/02400/02487/ Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/]▼
==Külső hivatkozások==
{{commons|Category:Odorheiu Secuiesc}}
▲*{{orbánbalázs|[http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/12.html VI. Székely-Udvarhely]}}
▲* [http://unitarius.eu/szekely/ Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes Erdély székely fejedelme]
▲* [http://www.mek.oszk.hu/02400/02487/ Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/]
[[Kép:Siménfalva-panorámakép .jpeg|thumb|800px|Panoráma]]
| |||