„Gerecs Árpád” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szerkesztő:Pasztilla/Gerecs Árpád lapot átneveztem Gerecs Árpád névre: Szócikknévtérbe
Nálunk glikozid
2. sor:
 
== Életútja ==
Középiskolai tanulmányait [[Esztergom]]ban végezte, majd 1922-ben beiratkozott a budapesti [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Királyi József Műegyetemre]]. 1927-ben szerezte meg vegyészmérnöki oklevelét, ezt követően, 1928-tól 1938-ig a műegyetemi szerves kémiai intézetben volt tanársegéd [[Zemplén Géza]] mellett. Egyidejűleg 1930-ban megvédte műszaki doktori értekezését, 1930–1931-ben pedig belföldi kutatási ösztöndíjas volt. 1938-tól 1950-ig a [[Sanofi-aventis|Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt.-ban]] alkalmazták kutatómérnökként, később a gyár műszaki igazgatója lett. Ezzel párhuzamosan 1941-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen magántanári képesítést szerzett szénhidrát- és glükozidkémiábólglikozidkémiából. 1950-ben a [[Szegedi Tudományegyetem]] alkalmazott kémiai tanszékének egyetemi tanárává nevezték ki, az oktatómunkát 1955-ig vezette a tanszéken. Ezzel párhuzamosan 1951–1952-ben előbb a [[Szerves Vegyipari Kutatóintézet]], majd 1952–1955-ben a [[Gyógyszerkutató Intézet|Gyógyszeripari Kutatóintézet]] igazgatói feladatait is ellátta. 1956-tól a fővárosban volt katedrája, 1974-es nyugdíjazásáig tanszékvezető egyetemi tanárként oktatott az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] kémiai technológiai tanszékén.
 
== Munkássága ==
Pályája elején, az 1920-as–1930-as években [[Zemplén Géza]] közeli munkatársaként és a nevéhez kötődő [[szerves kémia]]i iskola követőjeként [[szénhidrát]]kémiával, a [[glükozidokglikozidok]] ([[aloin]], [[rutin (vegyület)|rutin]], rutinóz stb.) és [[oligoszacharidok]] ([[szacharóz]], acetohalogén [[cukor]]származékok stb.) [[szintézis]]ével és szerkezetvizsgálatával foglalkozott. Kutatásai eredményeként megoldást dolgozott ki több szénhidrát-kémiai problémára, felfedezte a Pictet–Vogel-féle cukorszintézis [[sztereoszelektivitás]]át (a reakcióban részt vevő valamely [[sztereoizoméria|sztereoizomer]] túlképződése). Közös kutatási eredményeiket tekintélyes német szaklapok (pl. ''Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin)'' is közölték. Gerecs pályája későbbi szakaszában sem fordult el a szerves kémiai problémák vizsgálatától, behatóan foglalkozott a [[fenoléter]]ek [[izomerizáció]]jával ([[Fries-átrendeződés]]), a [[furán]]- és [[indol]]vázas [[heterociklusos vegyület|heterociklusos]] és [[heteroaromás vegyület]]ekkel, valamint az [[alkaloidok]]kal is. Mindkét akadémiai székfoglalója szerves kémiai témakörben hangzott el ''(Adatok a Fries-reakcióhoz,'' 1952; ''Alfaoxi- és alfahalogén-arilhidrazonokról,'' 1959).
 
Az 1930-as évek végétől érdeklődése a szerves kémiai technológiák [[vegyipari műveletek|vegyipari alkalmazásának]] lehetőségei felé irányult. Vegyészmérnöki munkássága során fontos szerepet játszott a magyarországi [[gyógyszeripar]] második világháború utáni megindításában és fellendítésében. Munkájával hozzájárult több [[gyógyszer]]vegyészeti eljárás kidolgozásához, illetve gyógykészítmény hazai szabadalmaztatásához, valamint a [[tiamin|B<sub>1</sub>-vitamin]], a [[rutin (vegyület)|P-vitamin]], a [[pirokatechin]], a [[papaverin]], a [[amino-szalicilsav|para-amino-szalicilsav]] (PAS), az [[ultraszeptil]], a [[sztreptomicin]], a [[penicillin|G-penicillin]] magyarországi előállításához.