„Magdeburg ostroma (1630–1631)” változatai közötti eltérés

A csatában e kettő fél közül a [[Katolikus Liga (1609)|Katolikus Ligáé]] a nagyobb szerep. Ennek a hadseregnek az ostromban harcoló részének [[Johann t’Serclaes Tilly]] volt. Hadserege hatalmas létszám fölényben volt Magdeburg helyőrségével szemben. Létszáma több mint 25 000 fő volt, ehhez jöttek még az ostromhoz hozatott ágyúk. Ez a hadsereg viszont nem igazán volt katolikus, mert nagyrészt zsoldosokból állt, akiket az elfoglalt protestáns területekről toboroztak.

===Svédország (protestánsok)===

==Az ostrom==

Az [[Ostrom|ostrom]] 1630. Júliusában kezdődött el és bár többszörös túlerőben voltak, az erős vár és a védők kitartó hősiessége miatt nem sikerült bevenniük a várat. De világossá vált a védők számára, örökké nem tarthatják magukat. A város vezetői béketárgyalásokat akartak kezdeményezni, de Falkenberg ezredes arra biztatta őket, hogy hamarosan megjön [[II. Gusztáv Adolf svéd király]] felmentő csapatai. De a felmentő csapat nem ért időben Magdeburg-be. 1631. Május 30-án a protestánsok végső általános rohamot indítottak a vár ellen és az nem tudta megvédeni magát. Bár a helyzet reménytelen volt a katonák a lakossággal karöltve bátran védekeztek, mindent bevetettek, de minden hiába való volt. A város elesett. A zsoldosok mindent elvettek, elvittek pénzt, marhát, lovat, még túszokat is szettek. A város lakói halálra voltak ítélve, mert hevesen védekeztek, sokakat legyilkoltak, felakasztottak. A várost pedig felégették, alig 130 ház élte túl a pusztulást. A város szinte minden lakosa meghalt, kivéve akik a templomban kerestek menedéket és néhány szerencsés embert. A város lakosaiból végül 5000, többségében nők maradtak életben.