„Népballada” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A ballada fogalmának meghatározása sok nehézségbe ütközött, ezt az is mutatja, hogy az ebben a műfajban alkotó költők, tehát tudós alkotók is bizonytalanok. így Goethe éppen a balladában leli meg a költészet ősformáját, amelyben mintegy őstojásban benne van – komprimált egységben – a költészet minden műfaja. Herder, meg akarván különböztetni a balladát a románctól, nem talál jobb módszert a földrajzinál, és az északi zord balladák és a déli románcok különbségét fejti ki, ami erősen hat a későbbi elméleti irodalomra.
 
== A népballada története ==
== Jellegzetességei ==
 
A középkorban kialakult epikai-lírai műfaj. Előzményei föltételezhetően a klasszikus ókori kultúrában kereshetők. Elnevezése középkori gyökerű. Egyrészt a speciális dalforma balade (ballade) nevével rokon, amely a 13. sz. végén Ny-Európában (francia, olasz, provanszál stb. nyelvterületen) egyszólamú refréndalformát jelentett és körtáncokhoz kapcsolódott. Másrészt az óangol ballad elbeszélő dal nevével rokonítható. A ballada szóhasználat mai értelemben irodalmi eredetű, először 1795-ben Percy alkalmazta. A magyar nép „hosszú ének”, „történet”, „történetes ének”-ként nevezi a balladát, másutt „régi ének”, „öreg ének” stb. kifejezések ismeretesek. Mo.-on a 19. sz. közepe óta használják, akkor még a → románc szinonimájaként. A ballada népköltészeti műfaj, az irodalmi balladák folklórminták után születtek. Így válik el a népballada mint folklóralkotás a műballadától mint irodalmi alkotástól.
A népballadáknak nincs szerzőjük, az idők viharában csak a szájon való terjedés miatt maradtak fennt, régen falun az emberek egymásnak mesélték, szavalták el ezeket, a nép szórakoztatására. Minden népballadának van egy örökérvényű igazsága, úgy voltak valamikor megszerkesztve, hogy tanulságosak és tanító jellegük legyen, mindezt egy megrázó, felkavaró történetbe ágyazva. A családi és szerelmi problematikával foglalkozott, és erős vallásos háttérrel rendelkezett, a legtöbben a hitre tanító következtetések vannak, bár kereszténység előtti kultúrával összefüggő balladák is vannak, pl. a ''Kőmíves Kelemenné''.<ref>{{MNéprLex|1|202–204|1-522.html}}</ref>
 
== Híres népballadák ==