„Erdélyi Tudományos Füzetek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Asztalos Miklós (író)|Asztalos Miklós |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Erdélyi Tudományos Füzetek,''' rövidítve '''ETF''' [[György Lajos]] szerkesztésében [[Kolozsvár]]ott 1926-29 közt az ''[[Erdélyi Irodalmi Szemle]],'' majd 1930-tól, a 22. számtól az [[Erdélyi Múzeum-
A jogi szakirodalomból [[Balogh Artúr]] székely önkormányzati és a [[Nemzetek Szövetsége]] történetéről szóló tanulmányai, valamint [[Mikó Imre (jogász)|Mikó Imrének]] a törvényhozói összeférhetetlenségről s az államnyelvről írt dolgozatai említendők. Sokkal bővebb a nyelv- és helytörténeti anyag: [[Szabó T. Attila]] a Közép-Szamos vidék, Nagyenyed, Zilah, Szásznyíres, Dés, Bábony helynév- és településtörténetével nyitja meg a honi népiségtudomány új útját, s jelentősek a néprajzi közlések is, így [[Makkai Endre]] és [[Nagy Ödön]] munkája, az ''Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez'' (ETF 103.), [[Balogh Ödön]] néprajzi jegyzetei a csügési magyarokról s [[Nagy Jenő (néprajzkutató)|Nagy Jenő]] magyarvalkói feldolgozásai. A régészeti anyagból kiemelkednek [[Ferenczi István]] megfigyelései a limes dacicus északnyugati szakaszán, s eredetiségével feltűnt [[Méri István]] ''Középkori temetőink féltárásmódjáról'' című szaktanulmánya (ETF 175.). A székelyek eredetével [[Karácsonyi János]] és [[Asztalos Miklós (író)|Asztalos Miklós]], a moldvai csángókkal néprajzi és történeti szempontból [[Bitay Árpád]], [[Csűry Bálint]], [[Mikecs László]] és [[Veress Endre]] foglalkozik.
|