„Almásfüzitői Timföldgyár” változatai közötti eltérés

 

== Története ==

A timföldgyár építését 1941-ben kezdte meg a német érdekeltségű ''Dunavölgyi Timföldipari Rt''. az új üzem kapacitását 60 000 tonnára tervezték. A [[második világháború]] miatt a termelés csak 1950-ben indult meg. Az eredetileg tervezett kapacitás szűkösnek bizonyult, [[1955]]-től [[1963]]-ig nagyarányú fejlesztés termelésbővítés történt a gyárban A beruházás az 1962-ben megkötött [[magyar-szovjet timföld-alumíniumipari egyezmény]] teljesítéséhez kapcsolódott, ugyanis az almásfüzitői üzem szállította a [[Szovjetunió]]ba a legtöbb timföldet Magyarországról. Ekkora alakult meg a [[Magyar Alumíniumipari Tröszt]]öt is, amelynek egyik fontos zászlóshajója lett az új gyár. 1970-re a gyárat 330 000 tonna/év kapacitásra bővítették. A [[1980-as évek|’80-as évek]] közepén az ország termelésének közel felét adta. A [[Vértes (hegység)|Vértes]] és [[Bakony]] [[bauxit]]ját dolgozták fel, az energiát főként a [[Tatabánya]] és [[Dorog]] környékén lelhető, barnakőszénre alapozott hőerőművek biztosították.