Wikipédia

„Petri Gábor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Csere
anakronizmus ki. egyébként biztos hogy párttag volt, ez nincs benne a cikkben? a bevezető redundancáit és aránytalanságait megnyestem
1. sor:
'''Petri Gábor''' ([[Budapest]], [[1914]]. [[február 6.]] – [[Szeged]], [[1985]]. [[július 23.]]) [[Magyar Népköztársaság Állami Díja|állami díjas]] orvos, sebész, egészségpolitikus, az orvostudomány doktorapolitikus, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. A magyarországi kísérletes [[sebészet]] iskolateremtő alakja volt, jelentős munkásságot fejtett ki a [[műtét]]i [[kórélettan]] terén, valamint többek között a [[hasüreg]]i és [[mellkas]]sebészeti eljárások, a [[transzplantáció|szervátültetések]] kapcsán. Az ő és [[Németh András]] nevéhez fűződik az első magyarországi vesetranszplantáció elvégzése ([[1962]]). Életműve a [[Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem|Szegedi Orvostudományi Egyetem]] szakmai fejlesztése szempontjából is jelentős. 1951-től 1958-ig az egyetem sebészeti anatómiai és műtéttani intézetét, 1958-tól haláláig pedig sebészeti klinikáját vezette, emellett összesen tizennégy tanéven át volt a tanintézet rektora.
 
A magyarországi kísérletes [[sebészet]] iskolateremtő alakja, jelentős munkásságot fejtett ki a [[transzplantáció|szervátültetések]] kapcsán, nevéhez fűződik az első magyarországi [[vesetranszplantáció]] ([[1962]]). 1958‑62 majd 75‑89 között a [[Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem|Szegedi Orvostudományi Egyetem]] rektora.
 
1963-tól haláláig [[országgyűlési képviselő]], 1969-tól tagja az [[A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa|Elnöki Tanácsnak]] is, emellett az orvosok szakszervezetének vezetőségében is részt vett.
 
== Életútja ==
6 ⟶ 10 sor:
1945-ben hívták meg a [[Szegedi Tudományegyetem]] sebészeti klinikájára díjtalan gyakornoknak. A következő évtől már díjtalan tanársegédként, 1947 után adjunktusként folytatta az oktató- és klinikai munkát. 1951-ben a sebészeti kórtan tárgyköréből egyetemi magántanárrá habilitált, egyúttal tanszékvezető egyetemi docensi címmel kinevezték az önállósult [[Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem|Szegedi Orvostudományi Egyetem]] sebészeti anatómiai és műtéttani intézetének vezetőjévé. 1953 és 1958 között egyetemi tanári címmel irányította az intézeti munkát, 1957–1958-ban pedig fél éven át ideiglenes megbízással a [[Pécsi Orvostudományi Egyetem]] sebészeti klinikáját is vezette. 1958-tól haláláig a szegedi sebészeti klinika (1970 után I. számú sebészeti klinika), illetve a sebészeti műtéttani intézet igazgatója volt tanszékvezető egyetemi tanári címmel. Két alkalommal, 1958 és 1962, valamint 1975 és 1984<!--HMOrv: 1983--> között a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektori tisztségét is betöltötte.
 
Szakmai életútjával párhuzamosan szerepet vállalt a közéletben, az egészségügy-politika alakításában és az orvosképzés fejlesztésében is. 1963-tól a [[Magyarországgyűlési Szocialista Munkáspártképviselő]] országgyűlési képviselője, 1969-től 1985-ben bekövetkezett haláláig az [[Aa Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa|Elnöki Tanács]] tagja volt, valamint részt vett az Orvos-egészségügyi Dolgozók SzakszervezeténekSzakszervezete központiKözponti vezetőségiVezetőségének munkájában is.
 
== Munkássága ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Petri_Gábor”