„Vis (sziget)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Története: kalandos történelem, részletek
20. sor:
Stratégiai helyzete miatt Lissa szigete állandó hatalmi vetélkedések tárgya volt. [[996]]-ban a velenceiek, [[1483]]-ban a spanyolok, [[1571]]-ben [[Ulusz Ali]] török kalózvezér pusztították el. Eközben hol [[Bizánci Birodalom|Bizánc]], hol a [[Magyar Királyság|magyar királyok]], vagy a [[Raguzai Köztársaság]] vagy éppen [[Velencei Köztársaság|Velence]] kezén volt.
 
A [[Velencei Köztársaság]] bukása (1797) után, a [[Campo Formió-i béke]]szerződés értelmében a sziget [[Dalmácia|Dalmáciával]] együtt a [[Habsburg Birodalom]]nak jutott, és az ekkor megalapított [[Dalmáciai Királyság]]nak, mint osztrák koronatartománynak része lett. Az osztrák fennhatóság alatt továbbra is a sziget olasz nevét ''(Lissa)'' használták. A [[háború a 3. koalíció ellen|harmadik koalíciós háború]] után, 1805-ben a [[pozsonyi béke]]szerződésben a szigetet Dalmáciával és Illíriával együtt [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] szerezte meg, és a csatlós [[Illír Tartományok]]hoz ''(Provinces illyriennes)'' csatolta.
[[1811]]-ben [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] admirálisa, [[Bertrand du Bourdie]] szörnyű vereséget szenvedett itt a túlerőben levő brit flottától, amely ez időtől kezdve megszállva tartotta a szigetet. Később a brit flotta kapitányáról, Sir [[William Hoste]]-ról (1780–1828) nevezték el a Visi-öböl bejárata előtt fekvő kis szigetet is. Vis magaslatán ma is a britek által épített erődök emelkednek. A szigetet később különböző birtokosai úgy megerősítették, hogy kiérdemelte az Adria Máltája nevet.
 
[[1811]]-ben [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] admirálisa, [[Bertrand du Bourdie]] szörnyűsúlyos vereséget szenvedett itt a túlerőben levő brit flottától, amely ez időtől kezdve megszállva tartotta a szigetet. Később a brit flotta kapitányáról, Sir [[William Hoste]]-ról (1780–1828) nevezték el a Visi-öböl bejárata előtt fekvő kis szigetet is. Vis magaslatán ma is a britek által épített erődök emelkednek. A szigetet később különböző birtokosai úgy megerősítették, hogy kiérdemelte az ''Adria Máltája'' nevet.
A [[bécsi kongresszus]] után a szigetet az [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárság]] szerezte meg.
 
A [[bécsi kongresszus]] (1814) után a szigetet ismét az [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárság]] szerezte meg., ettől kezdve egészen 1918-ig a dalmát koronatartományhoz tartozott.
 
[[1866]]-ban [[Wilhelm von Tegetthoff|Tegetthof osztrák admirális]] itt, Vis (Lissa) szigete mellett vívta meg az olasz hajóhadra végzetes [[lissai csata|lissai]] tengeri csatát.