„Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: automatikus kategorizálás megszüntetése |
a Bot: következő módosítása: it:Monumenti bianchi di Vladimir e Suzdal; kozmetikai változtatások |
||
15. sor:
A '''Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei''' elnevezés az [[UNESCO]] [[Világörökség]] listájára [[1992]]-ben felvett [[oroszország]]i műemlékek egy csoportját jelöli. A csoport [[Vlagyimir]] és [[Szuzdal]] városok és környékük nyolc [[középkor]]i épületegyütteséből áll.
== Történeti áttekintés ==
A korai orosz államalakulat, a [[Kijevi Rusz]] a [[11. század]] végére szétesett, helyén egymással is harcban álló részfejedelemségek alakultak. Közülük a [[12. század]]ban, [[Jurij Dolgorukij]] fejedelem idején ([[1125]]-[[1157]]) [[Rosztov Velikij]] és Szuzdal emelkedett ki. A Rosztov–Szuzdali Fejedelemség székhelyét Dolgorukij utóda, [[Andrej Bogoljubszkij]] ([[1157]]-[[1174]]) a [[Kljazma]]-folyó partján fekvő Vlagyimirba helyezte át. A Vlagyimir–Szuzdali Nagyfejedelemség hatalmát a [[mongolok|mongol]] hódításig ([[1237]]-[[1238]]), tekintélyét pedig jóval tovább, a [[14. század]] végéig megőrizte.
28. sor:
* Az [[Arany-kapu]], Vlagyimir
=== Mária elszenderedése-székesegyház, Vlagyimir ===
A vlagyimiri Mária elszenderedése-székesegyház (Uszpenszkij-székesegyház) az egykor hatalmas Vlagyimir–Szuzdali Nagyfejedelemség központi temploma volt a 13-14. században. Építészeti megoldásai és művészi megformálása révén mintául szolgált későbbi korok építőmesterei számára.
[[Fájl:Russia-Vladimir-Assumption Cathedral-8.jpg|bélyegkép|280px|A Mária elszenderedése-székesegyház, Vlagyimir]]
35. sor:
Az eredeti, 12. századi [[freskó]]kból csak töredékek maradtak fenn. [[1408]]-ban [[Andrej Rubljov]] és [[Danyiil Csornij]] a falakat újra freskókkal díszítették, ezekből több részlet ma is látható. A székesegyház mellett álló négyszintes harangtornyot [[1810]]-ben emelték, később toldaléképülettel bővítették. A [[19. század]] végén a templomot felújították, a homlokzat hiányzó domborműveit újakkal pótolták; a templombelsőt borító freskók nagy része is ebből a korból való. A székesegyház kriptája a vlagyimiri püspökök és a fejedelmi család temetkezőhelye volt, itt temették el a templomot építtető két fejedelmet is.
=== Dmitrij-székesegyház, Vlagyimir ===
[[Fájl:Russia-Vladimir-Cathedral of Demetrius-4.jpg|bélyegkép|200px|A Dmitrij-székesegyház, Vlagyimir]]
A vlagyimiri Dmitrij-székesegyház III. Vszevolod fejedelem uralkodása idején, [[1194]]-[[1197]] között épült, és az ottani fejedelmi udvar része volt. A központi elrendezésű, egykupolás, négypilléres templom a vlagyimir-szuzdali építészet egyik legszebb alkotása. Eredetileg a palotába vezető galéria is csatlakozott hozzá, melyet a 19. századi felújítás során lebontottak. A fehér kőből emelt székesegyház elsősorban a külső falait borító domborműveiről híres. Több száz kis lapos dombormű díszíti három oldalon a falak felületeit, sőt még a kupoladobot és az oszlopvégződéseket is. A népi ihletésű, növényeket, madár- és állatfigurákat, bibliai személyeket ábrázoló plasztikák között feltűnik az építtető fejedelem, III. Vszevolod alakja is. Az eredeti domborműveknek csak töredéke maradt fenn, a többi faragvány részben vagy teljes egészében restaurátorok alkotása.
=== Fejedelmi palota, Bogoljubovo falu ===
A Vlagyimirtól 14 km-re fekvő kis település, Bogoljubovo egykor a fejedelem vidéki rezidenciája volt. Andrej Bogoljubszkij fejedelem építtette 1158-1165 között azon a helyen, ahol a kis Nyerl folyó a Kljazmába torkollik, és ahol a legenda szerint Vlagyimirba menet a fejedelemnek [[Szűz Mária]] megjelent. Andrej Bogoljubszkijt ellenségei ebben a palotában gyilkolták meg [[1174]]-ben, később a palotát is feldúlták. Megmaradt védelmi rendszerét az [[1230-as évek]]ben a mongol invázió során rombolták le. Az egykori palota területén később kolostor létesült.
A 12. századi épületegyüttesből nem maradt fenn más, csak egy négyzetes alaprajzú bástya, szépen faragott hármasablakával, belsejében csigalépcsővel, valamint a bástyához hozzá csatlakozó, egykor a lakóépületbe vezető díszes átjáró. A csonka építmény a koraközépkori orosz világi építészet egyik nagyon ritka példája. A 12. századi épületrészt később kiegészítették: a régi templom alapjain [[1751]]-ben új templomot emeltek, a bástya fölé sátortetős harangtorony került, a 19. században nagy, ötkupolás székesegyházat építettek. Az épületeket jelenleg az itteni női kolostor és a helyi múzeum közösen használja.
=== Borisz és Gleb-templom, Kigyeksa falu ===
A Szuzdal melletti Kigyeksa falu erről a Nyerl folyó partján épült kis templomáról nevezetes. A környék legrébbi, [[1152]]-ben épített kőtemploma, fennmaradt freskótöredékei szintén a 12. századból valók. Az egykupolás templomot a 18. században átépítették.
== Források ==
* [http://www.gold-city.ru Az Arany Gyűrű városai (oroszul)]
* [http://www.nwi.ru/id=1/city_id=3/lang=1/city.cgi Az Arany Gyűrű városai (angolul)]
* [http://www.museum.vladimir.ru A Vlagyimir-Szuzdal Múzeum honlapja (ru, en)]
{{Oroszország világörökségi helyszínei}}
[[Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek]]
63 ⟶ 62 sor:
[[fr:Monuments de Vladimir et de Souzdal]]
[[he:האתרים הלבנים בוולדימיר ובסוזדל]]
[[it:Monumenti bianchi di Vladimir e Suzdal
[[ja:ウラジーミルとスーズダリの白亜の建造物群]]
[[ru:Белокаменные памятники Владимира и Суздаля]]
|