„Cseszneki vár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
a Bottal végzett egyértelműsítés: I. Ferdinánd –> I. Ferdinánd magyar király |
||
26. sor:
[[Fájl:Csesznekhungary100.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A cseszneki vár]]
[[Fájl:Csesznek vára - részlet.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Csesznek, várrészlet]]
Ez az erődítményünk az 1241 – 42-es [[tatárjárás]] utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a [[Bána nemzetség|Bána nembeli]] [[Cseszneky Jakab]] báró, királyi kardhordozó (ensifer regis) emeltette [[1263]] körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A vár első említése egy 1281-es oklevélben maradt fenn, amely szerint Jakab báró fiai közösen használhatták a várat. [[1315]]-ben a Csákok elfoglalták a várat, de [[1323]]-ban Lampert országbíró visszaítélte gróf Cseszneky Mihály és fia [[Cseszneky János (várúr)|János]] részére a birtokot, ők azonban még ez évben eladták várbéli birtokukat a Csák nemzetségnek [[Pázmándfalu]]ért és 100 ezüstdénárért. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. [[1392]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a [[Garai család|Garai]] főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A vár a Garai család birtokában maradt 1482-ig, a fiúág kihaltáig. 1483-ban a [[Szapolyai család]] uralta. [[1527]]-ben [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] foglalta el, így idegen kézre jutott. Cseszneket és uradalmát [[Bakics Pál]] kapta meg, aki haláláig [[1537]]-ig birtokolta. Rövid ideig [[Török Bálint]] kezén is volt a vár, majd [[1540]]-ben [[Csaby István]] kapta, aki [[Eger]] főkapitánya volt. Később a Csaby–[[Wathay család]]ok kezére került.
A [[16. század]] közepére a hódító törökök benyomultak a [[Dunántúl]]ra, ahol Csesznek – [[Wathay Lőrinc]] várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. 1594-ben Győr elestét követően a vár török kézre került, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16-17. század fordulóján a vár ismét a gróf [[Cseszneky család]] birtokában volt. 1605-ben meghódolt [[Bocskai István]] csapatai előtt, 1619-ben pedig [[Bethlen Gábor]] vezérei, [[Haller György]] és Fekete Péter foglalta el a várat. Az 1622-es [[nikolsburgi béke]] alapján ismét királyi birtok lett. A [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a várban lőszer- és élelmiszerraktár működött, de hadifoglyok gyűjtőhelye is volt. 1708-ban a császári hadak hiába ostromolták, de 1709-ben sikerült bevenniük.
| |||