Wikipédia

„Sámbár Mátyás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kategória törlése: Magyar katolikus egyházi személyek
a Batthyáneum
6. sor:
1638-ban [[Graz]]ba ment és ott három évig bölcseletet hallgatott. Elöljárói [[Erdély]]be küldték [[Kolozsmonostor]]ra, az ottani középiskola két felsőbb osztálya tanítására. Erdélyben három évi működése után jeles költőként szerzett magának jóhírnevet; „ugyanis nem halt meg ezen idő alatt Erdélyben főbb rangú, kit meg nem énekelt volna” (Szinnyei).
 
Ezután a hittudományok tanulására ismét Grazba kerültt, ahol négy évi pályája után a teológia doktorává avatták. 1655-ben letette a négyes fogadást, s [[Felső-Magyarország]] és [[Erdély]] településein működött nyolc éven keresztül. Kassán a „polemica” és a Szentírás magyarázatával bízták meg. A tanszéktől két év múlva megvált és ismét visszatért a hittérítés tevékenységéhez. Harminc évig maradt a hittérítői pályán, térített Moldvában és [[OláhországHavasalföld]]banön is. Mind élőszóban, mind pedig írásaival 12 ezer lelket nyert vissza a [[katolikus egyház]]nak. Buzgólkodása közben sok bántalmat és gyalázatot kellett eltűrnie, sőt többször életveszélyesen is megfenyegették. [[Bod Péter]], majd [[Wallaszky]] említik róla, hogy ellenfeleivel csak azzal a feltétellel vitatkozott, hogy „a vesztes fejét veszítse”. Történt egyszer [[Felsőbánya|Felsőbányán]], a hajdúvárosok egyikében, hogy [[Vásárhelyi Matkó István]] legyőzte őt a vitában; azonban nagylelkűen megkegyelmezett életének és csak két fogát húzatta ki. E híresztelést – melyet ellenfelei terjesztettek – cáfolja ''Három idvességes hitbeli kérdések'' című könyvének 253. lapján. Miután a rend növendékeit és a hazai ifjúságot hat évig tanította, s a szerzetesrend házait tíz évig vezette, Zágrábban halt meg 1685. február 14-én.
 
== Művei ==
*''A prédikátor Pápaszemének Próbaköve''. Hely n., 1659.
*''Három idvösseges kerdes. Első: A Lutteránusok és Calvinisták igaz hitben vadnak-e? Második: Csak az Egy Papista Hité igaz? Harmadik: A' Papisták ellenkeznek-é a Sz. Írással, avagy inkáb a' Lutterek és Calvinisták?'' 1661. Nyomt. Nagy-Szombatban. (Névtelenül. Egyetlen példánya a körmöczi francz.francia zárda könyvtárában. 3. kiadás. Kassa, 1672., 4. Nagy-Szombat, 1690. szintén névtelenül. Kolozsvárt 1745. és Pozsonyban 1751.).
*''Egy Vén Bial orrára való Karika. Mellyet Szent Isaias c. 37. v. 29. így csinált neki: Mikor ellenem dühösködnél, kevélységed fel-jött füleimbe az okáért Karikat vetek orrodba, és zabolát ajakidra, és vissza viszlek téged az utra, a mellyen jöttél, a mikor az Nyolcz okokat dorgáltad, mellyekert egy okos ember Pápistává lött vala''. 1640. Eszt. Nyomt. 1664-ben. (Névtelenül. A czímlapcímlap hátlapján: Azon vén Bialnak a nevét ha kévánod tudni; ő maga így jegyzette fel: A. C. K. H. G. L. T. C. J., az az Czeglédi István. Egyetlen példánya Gyula-Fehérvárt a gyulafehérvári [[Batthyáneum|Batthyány-könyvtárbankönyvtárba]] került.)
*''Orvoslo Ispitaly. Melyben egy o-kos praedicans Az Igaz Romai Pápista Hitre, Calvinista vallásbul megtért Embernek erős Nyolcz Okai ellen ok nélkül valo haszontalan ütközetiben. Feje falban-veréstől orvosoltatik. Egy Frater Misericordiae által Rom 1. v. 18. et 21. Elmélkedésekben hivságosokká váltak, meg-setétedett az ő esztelen szívök, és bölcseknek álítván magokat, Bolondokká löttek. Isa, 19. v. 14. Az Úr közikbe elegyitette a' Széditő lelket es ugy tántorodnak s-csavarognak minden munkájokban, mint etc.'' (Írva van Czeglédi Istvánnak 1663-ban megjelent «Barátsagi Dorgálás»-a ellen. Névtelenül. 2. kiadás. Hely n., 1697. szintén névtelenül.)
*''A három kérdésre lött summás választételre irott felelet''. Hely n., 1666. (S. ezen feleletét «aranyos és veres festékkel himezé meg, pántlikákkal tzafragozá fel: tudta, hogy büdös bornak szép tzégért kell tenni».)
*''A Három Idvösséges kérdésre, a Luther es Calvinista Tanítók mint felelnek? ugy a mint Matkó István mongya, fol. 128. X, ut Tök. imé azért Matkó Hazugságinak megtorkollása, Es Posaházi Mocskainak megtapodása''. Nyom. 1667. Eszt. (Kassa).
*''Liliom inter spinas. Cant. 2. 2. Az az: Az halotti siránkozások között Istenes jó maga viseléséről való Boldog Emlekezeti Az Méltós. Nagyságos néhai Egri Püspöknek, Szegedi Ferencznek: Heves Vár-megye, és mind a két Szólnok, Fő-Ispánnyának: Felséges Császár és Király Urunk Tanátsának etc. Készittetett és mondatott…'' Cassan nyom. VIgesIMa seCVnDa IanVar 11 LVgentIs (1676).
*''Az Eötödik Evangelistának Sámbár Mátyás Káplánnak Zenebonája. Melly ez kis irásben meg mutatódván szélel veretik. Jacobi 3. v. 14, Ne hazudgyatok az igazság ellen''. Nyomt. M.DC.LXVIII. Eszt.-ben. (Egyetlen példánya a kolosvárikolozsvári ref.[[református coll.kollégium könyvtárában(Kolozsvár)|református kollégium]] könyvtárába került.)
== Lásd még ==
* [[A barokk kor magyar irodalma]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sámbár_Mátyás”