„Gyulai Pál (történetíró)” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(+ kép)
a
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|„...hogy ha uj ember kegyelmed a tisztben, ne hidgye azt el magában, hogy mindent jól tudgyon abban kegyelmed, a miben nem forgott, segíti az embert a jo elme, és a természeti okosság, de hogy bátorságosan cselekedhessék dolgaiban, ne bízzék csak maga eszéhez, hanem minden dolgokrol szollyon, beszéllyen, kérdezkedgyék, tanácskozzék azokkal, kik azokban a dolgokban sokat láttak és benne forgottak.”<br><br>Gyulai Pál, 1585<ref>Gyulai Pál levele Sibrik Györgyhöz, Csepregi Turkovics Mihály fordítása. In: Szabó 1974: 91.</ref>}} <!-- IDÉZETBEN NE JAVÍTSD A HELYESÍRÁST! -->
* Költeménye [[Heltai Gáspár]]hoz, a Bonfini-kiadás megjelentetésének alkalmából. Kiadva: Historia inclyti Matthiae Hunyadi, regis Hungariae augustissimi ex Antonii Bonfini, historici diserti, libris decadis primum tertiae, delinde quartae (quae latuit hactenus nullibique impressa fuit) in unum congesta ac disposita a Caspare Helto Claudiopolitanae ecclesiae ministro ac typographo. Kolozsvár, 1565.
* Commentarius rerum, a Stephano Rege adversus magnum Moschorum Ducem gestarum, Anno 1580. Claudiopoli, 1581. (A szerző, Paulus Giulianus, a [[Kovacsóczy Farkas]] erdélyi cancellariushoz intézett ajánlás föliratában nevezi meg magát. Egyetlen ismert példánya a marosvásárhelyi [[Teleki–Bolyai Könyvtár|Teleki-könyvtárbankönyvtárba]] vankerült, melyről fényképmásolatok vétettek és a nevezetesebb hazai könyvtáraknak és a krakkói Jagello-könyvtárnak ajándékoztatott egy-egy példány.) Magyarul kiadta Koncz József, 1897.
* Tanácsi Tükör, az az, N. Gyulai Palnak eszes, okos, tanacsos, Oktato Levele, Mellyet Ama nagy emlekezetű Meltoságos Erdélyi Fejedelem és Felséges Lengyel Király Bathori Istvánnak szeginy leginyből lött belső Tanács híve irt, Tanacsi Tükörűl, Sibrik Györgynek, Varadi Fő Kapitannak, Lengyelországi Nipoloinczről, tisztiben hiven és dicseretesen valo el-járására. An. 1585. die 29. Aug. Prov. 12. v. 15 Qui auscultat consilio, Sapiens est. Prov. 27. v. 9. Miképpen a kenet és jó illat meg vidamittya az elmét; ugy mindent az ő baráttyának édes Tanacsa inkáb meg-vidámit, hogy nem mint az ő tulajdon tanácsa. Szeben, 1663. (Gyulai Pálnak ezt az eredetileg latinul írt levelét, melyet oly nevezetesnek tartottak, hogy az erdélyi fejedelmek a váradi kapitányok előtt hivatalukba iktatásuk alkalmával egészen 1660-ig, Várad elestéig, föl szokták olvastatni, [[Idősebb Csepregi Turkovitz Mihály|Csepregi Turkovics Mihály]] fordította magyarra, mint az előbeszédből kitetszik. [[Bethlen Farkas (kancellár)|Bethlen Farkas]] közli Consilii Speculum című tört. munkájában; XVIII. századbeli másolata megvan a m. múzeumi kézirattárban); az Erdélyi Múzeum (1815. II. 140.), a Felsőmagyarországi Minerva (1832. 442.) és a Honművész (1835. 90-93. sz.) is közölte.
 
== Hivatkozások ==