„Erdélyi Fiatalok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Erdélyi Fiatalok''' főiskolás lap [[Kolozsvár]]t 1930-tól 1940-ig. Tíz és fél évfolyama, 47 száma jelent meg 1158 lap terjedelemben. Címe 1936-37-ben ''Fiatalok''. Szerkesztette [[László Dezső]]. Főmunkatársa az elsőtől az utolsó számig [[Bíró Sándor]], [[Debreczeni László (művészettörténész)|Debreczeni László]] és [[Jancsó Béla]], 1933 előtt [[Demeter János (jogász)|Demeter János]], [[László József]], [[Péterffy Jenő]], [[Mikó Imre (jogász)|Mikó Imre]], [[Nagy József]], [[Bányai László]], akkor és részben azután [[Balázs Ferenc]], [[Dsida Jenő]], [[Jancsó Elemér]], 1933 után hosszabb-rövidebb ideig [[Demeter Béla]], [[Haáz Ferenc]], [[László Ferenc]], [[Parádi Kálmán]], [[Pálffy Károly]], [[Szilágyi Olivér]], [[Tonk Emil]], [[Váró György]] és [[Vita Zsigmond]]. Alapításának gondolata Jancsó Bélától származott, ő tette a legtöbbet fennmaradásáért.
A lap már indulásakor a főiskolás kérdéseken túlmenően „A romániai új magyar nemzedék folyóirata” akart lenni, bár ezt az alcímet csak 1934-ben vette fel. Az első szerkesztőségi cikk azok nevében szólt, akik beleszülettek az [[első világháború]]t követő új helyzetbe, akik „annak a földnek a gyermekei, amelyen ezer éven át, politikai változások alatt a különböző fajú népek egyetértésben éltek egymás mellett” és közös eszményt alakítottak ki: „fajok találkozását az emberi értékek magaslatán”. Összefogást hirdettek „felekezeti és osztályellentétek felett”, igényelték, hogy az ifjúság maga oldja meg anyagi és szellemi problémáit, programjukba vették az ifjúság előkészítését a reájuk váró feladatokra, hogy „az erdélyi magyarság szellemi vezérei” lehessenek.
| |||