„Kalocsai Érseki Könyvtár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
cím egyszer elég |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szent István –> I. István magyar király |
||
7. sor:
== Története ==
A jelenlegi könyvtár elődei a középkori káptalani- és érseki magánkönyvtárak voltak. [[I. István magyar király|Szent István]] korától kezdődően a [[16. század]] elejéig feltehetően már 300-400 kötet [[kódex]]et és [[ősnyomtatvány]]t gyűjtöttek össze Kalocsán, melyeket elsősorban a főszékesegyházi iskola tanárai, diákjai és az egyházmegye papjai használtak. 1526-ban [[Tomori Pál]] érsek elesett a mohácsi csatában, majd 1529-ben a török felégette Kalocsa városát. A [[káptalan]] tagjai elmenekültek, és magukkal vitték értékeiket, könyveiket. A középkori gyűjteményből csak két ősnyomtatvány került vissza a 20. század elején Kalocsára, néhány példányt a világ más könyvtáraiban őriznek, a legtöbb könyvnek azonban – elsősorban a török idők viszontagságai következtében – nyoma veszett.
A 18. század elején az egyházmegyét újjáépítő érsekek első teendői közé tartozott a káptalan újjászervezése. A Főszékesegyházi Káptalan tagjai, a kanonokok voltak az érsekek első munkatársai, s az ő [[hiteleshely]]i- és liturgikus tevékenységükhöz, a szemináriumban folyó oktatáshoz, és az érsekek egyházkormányzati munkájához egyaránt könyvekre volt szükség. A káptalan 18. századi könyvtárának állományáról tanúskodnak a fennmaradt leltárkönyvek és katalógusok. Az egyik legkorábbi leltárkönyvet Házy György olvasókanonok készítette a káptalani könyvtár állományáról 1752-ben. A leltárkönyvben 287 mű szerepel, összesen 602 kötetben.
| |||