„I. Ardasír szászánida király” változatai közötti eltérés

'''I. Ardasír''', (''Ardaḫšir'') az [[Újperzsa Birodalom]] vagy [[Szászánida Birodalom]] alapítója, aki először [[Istakr]] uralkodója volt ([[208]]–[[241]]), majd Perzsia ura, „a királyok királya” ([[sahinsah]]) ([[226]]–[[241]]), miután legyőzte a [[Párthus Birodalom]] utolsó királyát, [[V. Artabanosz]]t.

Ardasír Fársz tartomány szikláiba vésetett domborművei gyökeresen új művészetet teremtettek. A következő1 50 évben csaknem valamennyi király készíttetett sziklareliefeket, és ez a hagyomány azután egészen a szászánida kor végéig fennmaradt. Ardasír első két domborművét [[Firúzábád]]ban, a szászánida út mentén vésték sziklába: az egyik egy drámai harci jelenet, a [[Hormizdegáni csata|hormizdegáni csatának]] állít emléket, ahol Ardasír győzelmet aratott a párthus uralkodó felett. A jelenet azt mutatja, hogy három szászánida lovag döntő győzelmet arat ellenfelei felett. A lovagokat páncél védi, és címerpajzs különbözteti meg. A legelső páros Ardasír és Artabanosz, a második Sápúr koronaherceg és a párthus nagyvezír, a harmadik szászánida Ardasír hű apródja, aki a király valamennyi domborművén megtalálható. A másik domborművön Ardasírt látjuk, amint [[AhuramazdaAhuramazdá]], a zoroasztriánus panteon fő istene kezéből átveszi a szalaggal díszített fejdíszt. A harci jelenetet végül is nem fejezték be, mint ahogy a koronázási jelenetet sem. Két újabb, [[Isztakhr]] város mellett készülő reliefje kedvéért Ardasír otthagyta Firúzábádot. Naqs-e Radzsab barlangját egy koronázási jelenettel díszítette, Naqs-e Rosztam nagy sziklájára pedig a koronázás és a győzelem páros témáját vésette.