„Városszalónak” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: I. Ferdinánd –> I. Ferdinánd magyar király
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: bar:Stodschlaining; kozmetikai változtatások
35. sor:
Szalónak várát [[1271]]-ben ''"castrum Zlolymuk"'' néven említik először Przemysl Ottokár oklevelében. [[1273]]-ban ''"castrum Zlaunuk"'', [[1274]]-ben ''"castro Zolonouk"'', [[1289]]-ben ''"Sliunic"'', [[1371]]-ben ''"Zalonuk"'', [[1401]]-ben ''"Salonak"'', [[1406]]-ban ''"Zalonok"'', [[1430]]-ban ''"Zolonak"'' néven említik az oklevele. A [[15. század]] közepétől megjelenik a név német változata is. [[1443]]-ban ''"Slening"'', [[1446]]-ban ''"Slenygk"'', [[1451]]-ben ''"Slanyk"'', [[1461]]-ben ''"Zolionok"'', [[1464]]-ben ''"Slwanig"'', [[1522]]-ben ''"Schläning"'', [[1528]]-ban ''"Schlaning"'' alakban.
 
A Fehér-patak völgyében emelkedő sziklára a Ják nemzetség birtokán a 13. században épült vár. 1271-től a Kőszegieké volt, akik ekkor Ottokár cseh királytól kapták tíz másik várral együtt. [[1289]]-ben Albert osztrák herceg foglalta el, [[1327]] után került királyi kézbe. [[1342]]-ben a Kanizsai család birtoka lett, de [[1371]]-ben már újra a királyé. [[1397]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond]] király a pecöli Zakka Miklósnak és sógorának oroszvári Tompek Györgynek adta zálogba, majd [[1401]]-ben Tompek Györgynek és Jánosnak ajándékozta. [[1445]]-ben [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes]] foglalta el és [[1446]]-ban kapitányának, Baumkirchner Andrásnak adta zálogbirtokul. Ő kezdte el építtetni a plébániatemplomot és a pálos kolostort. A település [[1463]]-ban [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi MátyásMátyástól]]tól vásártartási jogot és vámmentességet kapott, kiváltságait később [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] és I. Ferdinánd is megrősítette. Ekkor kezdtek megépülni tornyokkal erősített városfalai is. [[1471]]-ben Szalónak uradalmához 30 falu tartozott. [[1482]]-ben az uradalmát Baumkirchner András fiai Vilmos és György vásárolták meg, majd [[1490]]-ben a rohonci uradalmat is megvették. [[1515]]-ben Szalónakon 19 kézműves család élt. [[1527]]-ben [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] király a rohonci és szalónaki uradalmakat Batthyány Ferencnek adta és ettől fogva a Batthyány család birtoka volt. [[1529]]-ben és [[1532]]-ben török támadás érte, [[1605]]-ben Bocskai hadai pusztították. A [[15. század]]ban pompásan kiépített erődítmény az [[1574]]-es átépítéssel nyerte el mai formáját.
 
Elővárosáról [[1576]]-ban tesznek először említést, 1648-ban már 31 ház állt itt. [[1580]] körül lakói a reformáció hatására áttértek az evangélikus hitre. [[1648]]-ban Szalónak osztrák zálogból visszakerült [[Magyarország]]hoz. [[1652]]-ben egy tűzvészben az egész város leégett. [[1670]]-ben Alsó-Ausztriából számos zsidó család telepedett le itt. [[1698]]-ban már 55 volt a zsidó családok száma. [[1705]]-ben [[Bottyán János|Vak Bottyán]] ide szorította be a [[szentgotthárdi csata (Rákóczi-szabadságharc)|szentgotthárdi csatában]] vereséget szenvedett [[Hannibal Heister]]t. [[1715]]-ben Batthyány Zsigmond földet bocsátott a zsidók rendelkezésére, hogy azon zsinagógát építsenek. A 19. század elején alapított zsidó népiskola [[1855]]-ben háromosztályosra bővült. A három városkaput [[1875]]-ben bontották le, a városfalak maradványai még ma is láthatók. Határában a Fehér-patak völgyében [[andezit]]et, [[kalkopirit]]et bányásztak. [[1742]]-ben 35 kézműves családot számláltak. [[1765]]-ban az urbárium szerint 139 uradalmi alattvaló élt itt, közülük 63 paraszt, 65 zsellér és 11 ház nélküli volt. [[1787]]-ben 103, [[1828]]-ban 146, [[1880]]-ban 185 ház állt Szalónakon. [[1842]]-ben gróf Batthyány Lajos új majort létesített itt. [[1869]]-ben megnyílott a helyi postahivatal. [[1882]]-ben megalapították a „Város-Szalónaki Takarék-pénztar Részvénytársaságot”. [[1888]]-ban megépült szombathely – pinkafői vasútvonal elkerülte a várost. [[1889]]-ben megalakult a helyi önkéntes tűzoltóegylet.
88. sor:
 
[[en:Stadtschlaining]]
[[bar:Stodschlaining]]
[[de:Stadtschlaining]]
[[eo:Stadtschlaining]]