„Gyöngyösi István (költő)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Amdf (vitalap | szerkesztései) interwiki mrj |
a Bot: Fixing redirects |
||
3. sor:
==Élete==
Jómódú [[római katolikus egyház|katolikus]] nemesi családból származott, gondos nevelésben és tudományos képzésben részesült. Szülei korán meghaltak, így magára maradva kénytelen volt gondoskodni saját megélhetéséről.
[[1653]]. [[január 4.|január 4-én]] a [[rozsnyó]]i tisztújítás alkalmával [[Gömör és Kis-Hont vármegye|Gömör vármegye]] táblabírájának nevezték ki, [[1658]]-ban pedig a [[fülek]]i helyőrségnél lett segédbíró, [[
[[1659]]-ben már nős volt – házasságkötésének pontos időpontja nem ismert – mert ekkor Gömör megye jegyzőkönyvében nemes Békényi Zsófia mint felesége van megemlítve. Első házassága nem volt különösebben szerencsés. Négy gyermeke született, ezek közül Gábor később királyi tanácsos és a [[Szepes vármegye|szepes]]i kamara titkára lett.
Később [[Wesselényi Ferenc]] nádor mellé került titkárnak, s annak halála ([[1667]]) után is megmaradt posztján az özvegy úrnő mellett. Az udvari népség irigyen nézte Gyöngyösi felettébb kényelmes helyzetét, különböző koholt vádakkal rávette az özvegyet – Széchy Máriát – hogy távolítsa el az udvarából. Gyöngyösit [[1668]] elején [[Vámosbalog|balogvár]]i kapitánynak nevezték ki, s hűséges szolgálata jutalmául megkapta [[Babarét|Babaluska]] falut is.
Később Széchy Mária kiengesztelődött, és visszafogadta udvarába. Úrnője azonban állandóan gyanú alatt volt titkos [[lengyelország]]i összeköttetései miatt (Gyöngyösi az ő megbízásából 1668-ban valóban járt Lengyelországban a Lubomirszky hercegeknél, azonban peres ügyek miatt), a vizsgálat során azonban elsősorban belső emberére, Gyöngyösire terelődött a gyanú. Azzal vádolták, hogy ő is be volt avatva a [[Wesselényi-összeesküvés|Wesselényi-féle összeesküvésbe]], vagy legalábbis tudomása volt róla: emiatt elfogták és [[Fülek]] várában bebörtönözték.
18. sor:
Gyöngyösi ezután nyugalomba vonult, hogy csak a költészetnek éljen. [[1695]]-ben jelen volt a [[Pelsőc]]ön tartott tisztújításon. [[1700]]. [[október 4.|október 4-én]] ismét megválasztották alispánnak, mely tisztséget haláláig betöltötte.
Költészetét leginkább [[Publius Ovidius Naso|Ovidius]] tanulmányozása befolyásolta, [[Kovásznai Sándor]] egyenesen ''magyar Ovidiusnak'' nevezi.
==Munkái==
| |||