„Henschel” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
javítások
→‎Története: bővítés
9. sor:
A ''Henschel és fia'' (németül ''Henschel & Sohn'') vállalat [[1848]]. [[július 29.|július 29-én]] építette meg első [[gőzmozdony]]át, amelyet az [[1844]]-től épülő Kassel és [[Bebra]] közötti ''Friedrich Wilhelms Északi Vasútnak'' szállítottak. A 45 km/h sebességre képes ''Drache'' (magyarul ''Sárkány'') nevű gőzmozdony 1848. augusztus 18-án állt forgalomba.
 
[[1860]]. október 4-én készült el az ötvenedik mozdony, ám gyártás igazi fellendülése [[Oscar Henschel]] vezetése alatt valósult meg, [[1894]]-ben történt haláláig már több mint 4000 mozdonyt gyártottak. A vállalatnál dolgozók száma akkoriban meghaladta az 1600 főt. Oscar Henschel halála után az [[1878]]-ban született fia, Karl Theodor Anton Theodor Ferdinand HensonHenschel lett a
vállalat vezérigazgatója, ám nagykorúságáig az özvegy Sophie Henschel vezette a vállalatot.
 
A [[20. század]] kezdetén a berlini [[Borsig Mozdonygyár]] után a kasseli Henschel Gépgyárgépgyár volt Németország második legnagyobb mozdonygyára. A gépgyár több kisebb mozdonygyárat felvásárolt, így [[1928]]-ban a ''R. Wolf féle'' vállalatot, [[1930]]-ban a [[Krupp]]-pal egyenlő arányban a ''Linke-Hofmann-Busch'' vállalatot, továbbá [[1931]]-ben a [[Hanomag]] mozdonygyártó részlegét.
 
A vállalat [[1905]]-ben megépítette első [[villamosmozdony]]át, [[1910]]-ben pedig az első [[belső égésű motor]]ral működő mozdonyát. [[1925]]-ben megépítik az első személyautót, majd megkezdtemegindították a tehergépkocsik és autóbuszok gyártását., [[1933]]-tól a ''David Brown féle'' vállalat licence alapján megkezdte a [[csigahajtás|csigahajtóművek]] gyártását.
 
A Henschel Gépgyárgépgyárai már az [[első világháború]] alatt is komoly károkat szenvedett, a [[második világháború]] alatt, mint az egyik legjelentősebb német fegyvergyár, kiemelt célpontja volt a [[Szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetséges]] bombatámadásoknak. A háborúvesztést követően a gyár nehezen állt talpra, csak [[1946]]-ban kapott engedélyt a szövetségesektől kis teljesítményű ipari tolatómozdonyok gyártására, illetve sérült teherautók javítására. A vállalat nagyobb teljesítményű mozdonyokat [[1948]]-tól gyárthatott.
 
Az alapító Henschel család [[1957]]-ben hagyta el a vállalatot, ami a tőzsdei bevezetést megelőzendően [[1962]]-ben részvénytársasággá[[részvénytársaság]]gá alakult. A vállaltvállalat időközben, [[1961]]-ben átvette az dízelmozdonyokat gyártó ''Esslingeni Gépgyárat'' (németül ''Maschinenfabrik Esslingen''), illetve [[1963]]-tól felhagyott az autóbuszok gyártásával.
 
A ''Rajnai Acélművek'' (németül ''Rheinischen Stahlwerke'') [[1964]]-ben felvásárolta a Henschel részvényeit, így [[1965]]-re a vállalat neve is ''Rheinstahl-Henschel''-re változott. A dízelmozdonygyártó részleget [[1969]]-ben a [[Deutz|Klöckner-Humboldt-Deutz]] cégcsoport vette át, a tehergépkocsi-gyártó részleget viszont a [[Hanomag]] szerezte meg. A ''Hanomag-Henschel'' néven egyesült tehergépkocsigyárat később a [[Daimler]] csoport vásárolta meg, a közös márkanevet [[1974]]-ig használták.
{{csonk-szakasz}}<!--1964-től napjainkig-->
 
A Rajnai Acélmű [[1976]]-ban eladta a teljes Henschel részesedését a [[Thyssen|August Thyssen-Hütte]] részvénytársaságnak. A kasseli mozdonygyár újra nevet váltott, ezúttal a ''Thyssen-Henschel'' nevet vette fel, azonban a gyárban épített mozdonyok a tradicionális ''Henschel'' márkanév alatt hagyták el a gyárkaput.
 
{{csonk-szakasz}}<!--19641995-től napjainkig-->
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Henschel