„II. András magyar király” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.36.24.24 (vita) szerkesztéséről Luckas-bot szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.36.24.24 (vita) szerkesztéséről Luckas-bot szerkesztésére)
== Az Aranybulla ==
 
András könnyelmű életvitele, határtalan költekezése felbőszítette a rendeket, és [[1222]]. [[május 29.|május 29]]-én az [[Aranybulla]] kiadására bírták rá a királyt. Ez a ''31 cikkelyt'' tartalmazó alaptörvénykönyv főleg azért láthatott napvilágot, mert a nagyurak több földet és nagyobb hatalmat akartak, a [[szerviens]]ek és [[várjobbágy]]ok pedig csökkenő állami terheket. A nemesek alapvető jogait több évszázadon keresztül ez a bulla határozta meg. [[1224]]-ben kibékült [[IV. Béla magyar király|Bélával]] (miért, összeveszett vele?), és [[1226]]-ban neki adta [[Erdély]]t, Szlavóniát pedig Kálmán fiának biztosította. [[1229]]-ben András orosz menekült bojároknak adott menedéket, akik tájékoztatták őt a készülő mongol veszélyről.
 
[[1230]]-ban Béla már az ország kormányzója lett, András pedig a ''nagykirály'' címet vette fel. [[1231]]-ben az Aranybulla módosítására kényszerült az egyház nyomására, és sok engedményt adva az egyháznak, majd [[1233]]-ban a beregi egyezményben szintén meg kellett változtatni a bulla szövegét. [[1224]]-ben II. András adta ki az [[Andreanum]]ot, az erdélyi szászság privilégiumlevelét. [[1233]]-ban meghalt András második felesége, Jolánta. Így még [[1234]]-ben harmadszor is megnősült, és ''I. Aldobrandino őrgróf'' leányát, [[Estei Beatrix magyar királyné|Estei Beatrixot]] vette feleségül. Tőle született István nevű gyermeke, aki már András halála után látott napvilágot. [[Egres (Csanád)|Egres]] [[ciszterci]] monostorában helyezték örök nyugalomra.
39 031

szerkesztés