„II. András magyar király” változatai közötti eltérés

a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.36.24.24 (vita) szerkesztéséről Luckas-bot szerkesztésére)
[[1230]]-ban Béla már az ország kormányzója lett, András pedig a ''nagykirály'' címet vette fel. [[1231]]-ben az Aranybulla módosítására kényszerült az egyház nyomására, és sok engedményt adva az egyháznak, majd [[1233]]-ban a beregi egyezményben szintén meg kellett változtatni a bulla szövegét. [[1224]]-ben II. András adta ki az [[Andreanum]]ot, az erdélyi szászság privilégiumlevelét. [[1233]]-ban meghalt András második felesége, Jolánta. Így még [[1234]]-ben harmadszor is megnősült, és ''I. Aldobrandino őrgróf'' leányát, [[Estei Beatrix magyar királyné|Estei Beatrixot]] vette feleségül. Tőle született István nevű gyermeke, aki már András halála után látott napvilágot. [[Egres (Csanád)|Egres]] [[ciszterci]] monostorában helyezték örök nyugalomra.
 
András [[keresztes hadjárat]]ot vezetett a Szentföldrevezette [[1217]]-[[1218]]-ban, amely az V. keresztes hadjáratot (lásd: [[Keresztes háborúk]] néven letta ismertSzentföldre. Ezt a hadjáratot [[1215]]-ben III. Ince pápa hirdette meg, és II. András [[1217]]-ben kelt útra [[VI. Lipót]] osztrák főherceg társaságában. [[Akko (város)|Akkóig]] (ma Acre, [[Izrael|Izrael Állam]]) el is jutottak, de a király nem akart sokáig távol maradni az országtól, így [[1218]]-ban hazaindult [[Magyarország]]ra. Bár nem vette be [[Jeruzsálem]]et, ennek ellenére II. András címei között szerepelt a ''Jeruzsálem királya'' cím is.
 
== András és utódai ==
Névtelen felhasználó