Halász János (rajzfilmrendező)

Halász János (John Halas) (Budapest, 1912. április 16. - London, 1995. január 21.) magyar rajzfilmrendező, szakíró, grafikus, filmproducer, forgatóköyvíró.

Halász János
Született	Halász János 1912. április 16. Budapest,
Elhunyt	1995. január 21. (82 évesen) London,
Állampolgársága	brit magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Joy Batchelor (1941-1995)
Foglalkozása	filmrendező, grfikus, producer, forgatókönyvíró
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Iskoláit Budapesten, majd Veszprémben végezte.

1928-ban plakátrajzoló és reklámfilmkészítő lett. Illusztrál "Az Est lapok"-nak, majd 1929-től egy évet tölt rajzolóként Párizsban. Hazajövetele után Bortnyik Sándornak a Bauhaus szellemében működtetett iskolájában asszisztensként megismerte a rajzfilmkészítést is. Együtt dolgozik Berény Róberttel, első közös munkájuk Bortnyik betűinek modernizálása. Amikor Victor Vasarely Párizsba ment, státusát ő foglalhatta el. 1934-ben Macskássy Gyulával és Kassowitz Félix-szel filmstúdiót alapított. A Hunnia megrendelésére naponta készítettek egy reklámfilmet. 1936-ban Angliába hívták, ahol az új technikát felhasználva már színes rajzfilmeket rendezett. Feleségével, Joy Batchelorral 1940-ben megalapította a világhírűvé vált Halas and Batchelor rajzfilmvállalatot. 1939-1945 között 60 filmet készített a Tájékoztatásügyi és a Honvédelmi Minisztériumnak, köztük számos antifasiszta témájút. Később megrendelői között volt a Shell és a BP cég is, számukra termékismertetők, reklám- és oktatófilmek készültek.

Általánosan ismertté 1951-1953 között, George Orwell azonos című regényéből készült Állatfarm című filmjével vált, amely az első egész estés animációs film volt Angliában. Ezt a munkát tekintik az angol rajzfilm bölcsőjének. Az ő nevéhez fűződik az első sztereó rajzfilm (A bagoly és a cica (1953)) és az első bábfilm (Szobor a hajó orrán (1953)) is. A bűvös vászon (1951) című munkája az addig hozzáférhetetlen amerikai piacot is meghódította, és ettől kezdve megindulhatott az export a tengerentúlra.

10 évig volt a Nemzetközi Animációs Film Szövetség (ASIFA) elnöke, majd egészen 1995-ben bekövetkezett haláláig annak díszelnöke volr.

Elméleti, szakírói munkássága is igen jelentős. 12 könyvet írt az animációról, rálátása a világ filmes fejlődésére szinte egyedülálló.

Munkái

• A világ fénye (1990)
• Felnőni (1985)
• Játékosok (1982)
• Dilemma (1982)
• Heavy Metal (1981)
• Bio Woman (1980)
• Autobahn (1979)
• Dream doll (1979)
• Égi lovas (1976)
• Max és Móric (1976)
• Children and cars (1970)
• The five (1970)
• Ways and means (1970)
• Mi is a számítógép? (1970)
• The question (1967)
• Hoffnung szimfonikus zenekara (1965)
• Autómánia 2000 (1963)
• Snip és Snap sorozat (1959-1960)
• Foo-foo sorozat (1959-1960)
• A találmányok története (1959)
• A karácsonyi látogató (1958)
• A mozi története (1955)
• Állatfarm (1954)
• A bagoly és a cica (1953)
• Szobor a hajó orrán (1953)
• A bűvös vászon (1951)
• Az óriáskígyó (1951)
• Olyan öreg, mint a hegyek (1950)
• Emelkedj tovább, Johnnym! (1949)
• Charles sorozat (1947-1950)
• Arab rajzsorozat (1943-1945)
• Szemétláda parádé (1942)
• Zsebkarikatúra (1941)

Külső hivatkozások

• STOP.hu
• Artportal.hu
• Halász János az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Halász János a PORT.hu-n (magyarul)