„Rados Jenő” változatai közötti eltérés

Édesapja [[Rados Gusztáv|Rados (Raussnitz) Gusztáv ]]<ref>[{{MEK|00300/00355/html/ABC12527/12617.htm}} Rados (Raussnitz) Gusztáv]</ref> (1862-19421862–1942), a híres matematikus, a [[Budapesti Műszaki Egyetem|Budapesti Műegyetem]] rektora volt.

Középiskolai tanulmányait 1913-ban praematurus <ref>praematurus: kitűnően érettségizett diák</ref> eredménnyel végezte, majd beiratkozott a ''Műegyetem'' építészmérnöki karára, melyet 1919-ben fejezett be, ''„egyhangú kitüntetéssel szerzett oklevéllel”.'' Az egyetemi tanulmányai alatt beiratkozott a ''Nemzeti Zenede'' <ref>[http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muzsika/zenede.html Nemzeti Zenede]</ref> zeneszerzés szakára is, ahol 1915-ben eredményesen diplomázott. Egyetemi tanulmányai közben 1915-19181915–1918 közötti I. világháborús években 27 hónap arcvonalbeli katonai szolgálaton volt, mint tüzértiszt.

Felsőfokú tanulmányainak befejezése után 1919-ben kinevezték a Műegyetem Középkori Tanszékén kisegítő tanársegéddé, 1920-ban tanársegéddé, majd 1921-től adjunktussá. Ebben a minőségben 1936-ig dolgozott. 1924 és 1930 között az ''Iparosok Országos Szövetkezetének Építési Osztályát'' vezette. A műszaki doktori fokozatot 1929-ben, a magántanári képesítését 1932-ben nyerte el. 1936-tól - 1945 novemberéig a ''Budapesti Állami Felsőépítő Ipariskolán'' volt rendes tanár.<ref>Iskola elnevezései: 1879-ben alakult Középipartanoda, 1898-ban létrehozott - 1901-ben a jelenlegi Thököly úti épületbe költözött - Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építőipariskola, Állami Felsőépítő Ipariskola, Ybl Miklós Építőipari Technikum, Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikum, Ybl Miklós Műszaki Főiskola.</ref>

1945-től a Budapesti Műszaki Egyetemen a ''Középkori Tanszéket'' vezető egyetemi tanár egészen 1957-ig. 1947-491947–49 között, pedig az ''Építészmérnöki Kar'' dékánja is volt. Az egyetemi ifjúság körében nagyon népszerű professzort 1956-ban beválasztották az Egyetemegyetem Forradalmiforradalmi Bizottságábabizottságába is. A forradalom leverése után nem maradt el a retorzió, és különösebb indok nélkül 1957-ben nyugdíjazták.

Az építészettörténettel kapcsolatos kiterjedt kutatási-, szakirodalmi és műemlék-helyreállítási munkát is folytatott. 1957-től a ''Városrendezési Tervező Irodában'' (VÁTI) egy évtizeden keresztül a műemléki osztályt vezette, majd nyugdíjba vonulása után ugyanott tervezőként dolgozott. Zenei végzettségéhez is egész életében hű maradt, és ha ideje engedte, szükszűk baráti körben kamarazenéltek.

Műemlék -helyreállítási munkái közül kiemelkedik a volt pénzügyminiszteri palota- – Budapest, I. Szentháromság tér 6. -– romjainak műemlékkörnyezetbe hangolt helyreállítása, a Fertődi –fertődi Esterházy - kastély, a Csákvári –csákvári Esterházy - kastély és a Ráckeveiráckevei Savoyai- Savoyai – kastély. Kiemelkedő értékű munkájának számított a magyar városok városképi vizsgálata, mely irányításával, részben személyes közreműködésével készült.

Rados Jenő hosszú és tartalmas életpályája 1992. január 9-én fejeződött be, és a [[Farkasréti temető]] 7/7-1-9/10 parcellájába helyezték örök nyugalomra.