Wikipédia

„Erzsébet körút” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Dencey (vitalap | szerkesztései)
53 648 szerkesztés
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
botok
116 360 szerkesztés
a Bot: Fixing redirects
1. sor:
[[Fájl:Erzsebet korut 01.jpg|right|264px|thumb|Az Erzsébet körút a Király utca felől]]
Az '''Erzsébet körút''' a [[budapest]]i belső kerületeken áthaladó [[Nagykörút (Budapest)|Nagykörút]] [[Budapest VII. kerülete|VII. kerületi]], [[Budapest VII. kerülete|erzsébetvárosi]] szakasza, amely a [[Blaha Lujza tér]]től a [[Király utca (Budapest)|Király utcáig]] húzódik 764 méter hosszan. Erzsébetváros fő közlekedési útvonala, egyben kiskereskedelmi zónája a két oldalán sorakozó üzletek, vendéglátó-ipari egységek révén. Az Erzsébet körutat merőlegesen átszelő fontosabb utcák a Blaha Lujza tér felől haladva: [[Dohány utca]], [[Wesselényi utca]], [[Dob utca]], [[Király utca (Budapest)|Király utca]].
 
Az 1880-as években alakították ki, ekkor épültek a körutat szegélyező első házak is. Az 1890-es évekre már teljesen beépült, legnagyobb részében [[eklektika|eklektikus stílusstílusú]]ú épületekkel. Ettől az időtől az Erzsébet körút a főváros kulturális életének egyik jelentős színhelyévé vált, egészen a [[Második világháború|II. világháborúvilágháborúig]]ig. Napjainkban forgalmas közlekedési útvonalként a legjelentősebb, de üzleteinek és kávéházainak köszönhetően sétaútként is népszerű.
 
== Története ==
15. sor:
 
[[Fájl:Erzsebet korut mozik.jpg|264px|thumb|Erzsébet körúti mozik: Hunnia, Örökmozgó és a már bezárt Horizont]]
Az Erzsébet körút kiépülésével beindult a kulturális és a kereskedelmi élet is. A századfordulón egymást érték az üzletek, a már a korban is legendás [[kávéház]]ak ([[New York kávéház (Budapest)-palota#A_New_York_k.C3.A1v.C3.A9h.C3.A1z|New York]], EMKE, Angol, Berger, Continental), szórakozóhelyek ([[Royal Orfeum]]) és szállodák (Meteor és Royal). Azonban nemcsak az éjszakai élet fő helyszíne volt az Erzsébet körút, de a kulturális életé is: [[1896]]-ban a frissen megnyitott Royal szállóban látott először mozgófilmet a magyar nagyközönség, aztán az 1900-as évektől rendre nyitottak meg a „mozgók”, azaz filmszínházak: Pest első mozija, a [[Projectograph]], utána a Royal, Carmen, Híradó és Olympia mozik. Emellett a New York kávéházban szerkesztették a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]''ot, a Bergerben pedig ''[[Az Est Lapok|Az Est]]''et. A Király utca felőli részen emelkedett Pest egyik legnépszerűbb fürdőháza, a Körúti fürdő.
 
[[Fájl:Erzsebet korut villamos.jpg|left|200px|thumb|A Wesselényi utcai villamosmegálló]]
22. sor:
Ma az Erzsébet körút elsősorban tömegközlekedési főútvonal ([[Budapest villamoshálózata|4-es és 6-os villamos]]), és az átmenő autóforgalom okán túlzsúfolt útszakasz, ennek ellenére a két oldalán sorakozó üzletportáloknak, a 2000-es években megnyitott kávéházaknak és cukrászdáknak, illetve a járda szélére ültetett fasornak köszönhetően mégis kedvelt sétaútvonal.
 
Az Erzsébet körút mint a Külső körút része [[1896]]-ban kapta jelenlegi nevét. [[1950]] és [[1990]] között a Nagykörút [[Nagykörút|Teréz körútkörúti]]i szakaszával együtt a hivatalos neve ''Lenin körút'' volt.
 
== Jeles épületek ==
28. sor:
[[Fájl:Erzsebet korut Faunszobor.jpg|right|200px|thumb|Marton László faunszobra a Kertész utca torkolatánál]]
'''Erzsébet krt. 2. – EMKE-ház'''
:''Épült [[1883]]-ban, [[Jahn József]] tervei alapján, eklektikus stílusban''<br>Kezdetekben az épület földszinti részén a főként iparoslegények által látogatott Weber söröző állt, majd [[1894]]-től a [[Wassermann Jónás]] (később fia, [[Wassermann Mór|Mór]]) vezette [[EMKE kávéház]] nyitotta meg itt kapuit. A kávéház saját népszerűsítése céljából vette föl az [[EMKEErdélyi Magyar Közművelődési Egyesület|Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület]] nevét. [[1919]]–[[1920]]-ban kenyeresfiúként itt dolgozott [[József Attila]]. Fénykorában, a két világháború között a közeli [[Nemzeti Színház]] művészeinek törzshelye volt, majd az 1970-es években bisztrót létesítettek a helyén. Emeletén lakott [[Blaha Lujza]].
'''Erzsébet krt. 4. – lakóház'''
:''Épült [[1887]]-ben, [[Czigler Győző]] tervei alapján, eklektikus stílusban''
36. sor:
:''Épült [[1886]]-ban Quittner Zsigmond tervei alapján, eklektikus stílusban''
'''Erzsébet krt. 8. – lakóház'''
:''Épült [[1889]]-ben, [[Paulheim József]] tervei alapján, eklektikus stílusban''<br>Eleinte az épület földszintjén működött az Árpád, majd a Carmen [[kávéház]], de [[1921]]-től helyét átvette a Carmen (későbbi nevén Bástya) mozi, amely az 1990-es években végleg bezárta kapuit. Az épület előtt, a Dohány és a [[Kertész utca|Kertész utcák]] torkolata képezte kiteresedésben kőmedencés szökőkút található [[Marton László (egyértelműsítő lap)|Marton László]] faunszobrával (1986).
'''Erzsébet krt. 9–11. – New York-palota'''
:''Épült [[1894]]-ben, [[Hauszmann Alajos]] tervei alapján, eklektikus stílusban''<br>A [[New York-palota]] épülete volt biztosítótársasági székház, ma luxusszálloda. Az Erzsébet körút legimpozánsabb épülete, földszintjén üzemelt és üzemel újra a művelődéstörténeti jelentőséggel bíró [[New York kávéház (Budapest)-palota#A_New_York_k.C3.A1v.C3.A9h.C3.A1z|New York kávéház]].
'''Erzsébet krt. 10–12. – saroklakóház'''
:''Épült [[1886]]–[[1888]]-ban, [[Wellisch Sándor]] és [[Wellisch Gyula|Gyula]] tervei alapján, eklektikus stílusban.''
49. sor:
[[Fájl:Erzsebet korut 19.jpg|right|200px|thumb|A 19. számú ház sarokrészlete]]
'''Erzsébet krt. 19. – lakóház'''
:''Épült [[1897]]-ben, [[Kauser József]] tervei alapján, eklektikus stílusban''<br>A háromszög oromzatú [[rizalit]]okkal tagolt saroktornyos épület földszintjén nyílt meg a 20. század elején az ország első autókereskedése [[Fényi József]] és [[Farkas Lajos (egyértelműsítő lap)|Farkas Lajos]] vezetésével (ma lakberendezési áruház).
'''Erzsébet krt. 21. – lakóház'''
:''Épült [[1888]]-ban, Paulheim József tervei alapján, eklektikus stílusban''<br>Egykor az épület földszintjén működött a nagy múltú Viktória gyógyszertár.
58. sor:
:''Épült [[1895]]-ben, [[Fleischl Róbert]] és [[Brüggemann György]] tervei alapján, eklektikus stílusban''<br>Az épületben nyílt meg az Olympia mozi, későbbi és mai nevén Hunnia mozi.
'''Erzsébet krt. 27. – lakóház'''
:''Épült [[1895]]-ben, [[Novák Ferenc (egyértelműsítő lap)|Novák Ferenc]] tervei alapján, historizáló stílusban''<br>Itt nyílt meg Pest városának első állandó filmszínháza [[1906]]-ban Projectograph, később Odeon mozi néven. Az épület falán emléktábla örökíti meg, hogy e házban töltötte gyermekkorát [[Ruttkai Éva]] (1927–1986) színésznő.
'''Erzsébet krt. 28. – lakóház'''
:''Épült [[1885]]-ben [[Ulrich Keresztély]] tervei alapján, eklektikus stílusban''<br>Az épületben működött 1926 után a Csengey vendéglő, majd a Kukorica csárda.
84. sor:
:''Épült [[1896]]-ban, eklektikus stílusban''<br>Volt Royal szálló, ma Corinthia Grand Hotel Royal néven luxusszálló. [[1896]]. [[május 10.|május 10-én]] [[Eugène Dupont]], a Lumière cég ügynöke itt mutatta be Magyarországon a mozgóképet. [[1909]]-ben itt állították ki az első magyar repülőgépet. [[1915]]. [[október 31.|október 31-én]] dísztermében megnyitották a Royal Apolló mozit. [[1931]]. [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] itt mutatták be az első magyar hangosfilmet, a ''Kék bálvány''t. Az épület [[1944]]-ben nyilasházként működött. A mozi [[1950]] és [[1990]] között a Vörös Csillag, az [[1990-es évek]]ben az Apolló nevet viselte. Csak az épülethomlokzat eredeti, mögötte az épület többi részét lebontották és [[2003]]-ban adták át az újonnan felépült szállodát.
'''Erzsébet krt. 44–46. – lakóház'''
:''Épült [[1892]]-ben Quittner Zsigmond tervei alapján, eklektikus stílusban''<br>Volt Baumgartner- vagy Jókai-ház. [[1899]]-től haláláig e házban élt utolsó feleségével, [[NagyJókai BellaMór|Nagy Bellával]] a nagy mesélő, [[Jókai Mór]] (1825–1904) (emlékét domborműves vörösmárvány tábla örökíti meg, [[Philipp István]] alkotása). [[1907]]-ben a házban nyílt meg a Földesi [[kávéház]], amely később Kör kávéház néven [[1930]]-ig működött. Az épületben alakult meg [[1918]]-ban a tanítók első szakszervezete, a Pedagógusok Országos Szervezete.
'''Erzsébet krt. 48. – lakóház'''
:''Épült [[1888]]-ban Ulrich Keresztély tervei alapján, eklektikus stílusban''<br>Itt nyílt meg a Magyar kávéház, amelynek helyét [[1933]]-ban az Erzsébet söröző vette át. E korból maradtak fenn a homlokzatot díszítő, árpakalász- vagy szőlőfürtkoszorút viselő [[Dionüszosz|Bacchus]]-fejek.
'''Erzsébet krt. 50. – lakóház'''
:''Épült [[1887]]-ben Quittner Zsigmond tervei alapján eklektikus stílusban''
98. sor:
:''Épült [[1886]]-ban Czigler Győző tervei alapján, eklektikus stílusban''<br>Az épületben működött az 1890-ben alapított Hunnia gyógyszertár, és itt lakott élete végén [[Korányi Frigyes]] (1828–1913) orvos.
'''Erzsébet krt. 58. – lakóház'''
:''Épült az [[1880-as évek]]ben [[Diescher József]] tervei alapján, eklektikus stílusban''<br>[[1899]]-ben nyílt meg az épületben a Berger kávéház (pesti nyelven a Berzseráj), ahol többek között [[1910]]-től ''[[Az Est Lapok|Az Est]]'' című napilapot szerkesztették. [[1922]] után Pátria néven a város egyik legnépszerűbb zenés szórakozóhelye lett.
 
== Felhasznált forrás ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Erzsébet_körút”