„Felső-Egyiptom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Irodalom: könyörgöm, a Tudás Fája ne legyen már forrás, annál az is jobb, ha nincs forrás. Mahlernek ez a könyve meg száz éve jelent meg, talán valami újabból se ártana dolgozni |
tulajdonképpen az első sokkon túljutva egész szórakoztató egy ilyen cikk |
||
1. sor:
[[Egyiptom]]ot a „Nílus ajándékának” nevezték, mivel az emberek közvetlenül a folyó partjain tudtak megélni. A [[Nílus]] több száz kilométeren át hömpölyögött a sivatagon át, és a végén kiszélesedve, szerteágazva, és deltatorkolatot képezve ömlölött a Földközi-tengerbe. Bővelkedett ásványkincsekben, de ezt az ókori egyiptomiak nem használták ki.<!--???-->
== Egyiptom földrajzi fekvése ==
7. sor:
== Felső-Egyiptom városai ==
* '''Théba''' vált ki, mint az ország fővárosa, abban az időben, amikor Egyiptom világhatalom volt.<!--Világhatalom, vazze. Szerencsétlen aztékok csak úgy senyvedtek az elnyomástól--> Már az ó-birodalomban is meg volt. Thébából indult ki a [[hikszoszok]] elleni küzdelem, a birodalom egyesítését is innen kezdeményezték. Évszázadokon át a fáraók székhelye, és a leigázott országok zsákmányait, adóját is ide hordták. Itt volt Ámon isten főtemploma, melynek romhalmaza Karnak falunál több mint egy kilométer hosszú. Igazából itt egy templomvidék terült el, mely három határfalakkal is körbevett kerületből állt, és amiket kosszfinxek sora kötött össze egymással. A feliratok gyakran nevezik Nú-Ámonnak „Ámon városának”, de előfordul a Nu-a „nagy város” elnevezés. Mára a százkapujú Théba teljesen eltűnt. Többször felvirágzott, majd hanyatlott, végül szétfoszlott több falura.
* '''Koptosz''' Min istennek a székhelye. Felirati neve Kebti volt. Hufu király (kb. Kr.e.3100) idejében templomokkal díszített város volt.<!--meg az összes többi király idejében is, meg az összes többi város is az volt…--> Kiindulási pontja volt az élénk csereforgalom közvetítésére szolgáló útnak. Ezen az úton a kereskedők [[Arábia]] és [[India]] termékeivel kereskedtek; néphíd, mely egykor Ázsiát Afrikával összekötötte.
* '''Denderah,''' Háthornak, az öröm és a szerelem istennőjének a székhelye. A feliratokban Ta-rir,Ta-en-ta-rir szerepel.
* '''Abidosz''' egyik legnevezetesebb városa volt, az ó-egyiptomi Ab-du, az alvilági Ozirisz szent városa, a mai Arabet-el-madfune mellett. Itt mutatták Ozirisz „igazi” sírját, ahová ezrek vándoroltak, hogy a sír mellett imádkozhassanak. Minden egyiptominak az volt a legfontosabb vágya, hogy Abidisz vidékén legyen eltemetve. Ha ez nem volt lehetséges, akkor a temetés előtt a múmimáját vitték oda, hogy a szentelt helyen vándorlására áldást kapjon. Még a római korban is szívesen temetkeztek a jómódúak ide. Két templom volt itt; a nagy Szethosz-templom, és a Memnonium, amelynek termében az „abidoszi királytáblák” –t amelyen egyiptomi királylajstromok egyikét találták. A másikat, mely az előzőnél jelentősebb, [[I. Széthi]] templomának összekötő folyosóján fedezték fel.
* '''Khmunu''' a [[görögök]] Hermopolisza, a bölcsesség istenének Thotnak a székhelye, ezért nevezik egyúttal a Pa-Tehuti, „Thot lakásának”. Romjai a mai aAsmunén falu közelében található.
* '''On''' a görögök Hermonhisza, a feliratok An-montuja, a mai Erment helyén.
* '''Eszne,''' az ókori Szeni, ahol egy nagy templom állott.<!--hát ez igazán megkülönbözteti az összes többi egyiptomi várostól…--> Az egykori istenházábó még egy 24 oszlopos terem maradt ránk.
* '''Nekhebth''' Nekheb holdistennő városa, a mai El-kab. Sírok hosszú sorozatával lett híres, és történelmi fontosságú.<!--az eddigiek nem voltak azok?--> Falai és írásban és képekben az ősidő életét és tevékenységét mutatja meg. Itt leltek örök nyugodalmat annak a harcnak a hősei, amelyet az egyiptomiak a [[hikszoszok]] ellen viseltek.
* '''Edfu''', Hórusz városa. A feliratok szerint Bahud és Tebuja, melyet a koptok Atbónak neveztek, amiből valószínű a város mai neve „Edfu”. Mint Hórusz városának szárnyas napkorong a szimbóluma; ez található az összes templomajtón, és általánosan az egyiptomiak legkedveltebb architektonikus motívuma volt.
* '''Khenu''' a „hajóváros”, a lakosok a kőbányákból nyert építési anyag szállításával foglalkozott. Védőistenük a krokodilfejű Szebek volt.
* '''Ombosz,'''a feliratok Nubitja, az „arany város. Helyi isteneként Szebel-Rá. Innen vezetett az út Núbia aranybányáihoz, a római birodalom idején Egyiptomiak egyik legvirágzóbb városa volt.
* '''Sziéne,''' a hieroglifák Szunja, a mai arabok Asszuánja. Itt voltak a világhírű kőbányák. A régi Egyiptom építészeti, és kőfaragói évezredeken át innen nyerték a kemény gránittömböket a templomkapuik, obeliszkjeik, isten- és királyszobraik számára.
* '''[[Elefantine]]'''-szigete, az egyiptomiak „Ab”-nak, „elefántcsont-szigetnek” neveztek. Az egykori épületekből mára már csak néhány oszlop maradt fenn elszigetelten, és a Nílust mérő épület, melyet 1870-ben újra használhatóvá tettek, úgy hogy jelenleg ismét, úgy, mint évezredekkel ezelőtt, innen hirdették ki a Nílus áradását.<!--Azért ez a mondat nem semmi. Emlékeztet arra, ami a Galaxis útikalauz egyik részében van arról, milyen igeidőkkel lehet beszélni időutazás közben.--> Helyi istene Khnum volt.
== A Nílus tisztelete ==
| |||