*„A lány idegesen belépett a szobába és egy férfit látott a széken ülni, aki legszívesebben rákiáltott volna.”
A narrátor a történetet annyi nézőpontból meséli el, amennyi szükséges, ismerve minden szereplő gondolatait és érzéseit. Példa: [[Mihail Bulgakov]] regényében, [[A Mester és Margarita|A Mester és Margaritában]] több helyen is előfordul (például [[Annuska]] jellemzésekor).
==== A korlátozott narrátor ====
A ''korlátozott'' vagy (egyenesen) ''megbízhatatlan narrátor'' <ref>Jakob Lothe: ''[http://books.google.hu/books?id=v4q1Y5-ANKAC&printsec=frontcover&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false Narrative in Fiction and Film]''. Google könyvekbeli elektronikus könyv. Hiv. beill. 2010. 10. 31.</ref> olyan személy, aki úgy meséli el a történetet hogy nem ismer minden tényt, vagy nem mond el mindent, amit tud. Így a narrátor állíthatja, hogy valami igaz, miközben az olvasó – aki a mesélőnél tájékozottabb – tudja, hogy az igazság ettől eltér. Erre példa a ''[[Zabhegyező]]'' vagy ''[[A nagy Gatsby]].''
Detektívtörténetekben is nagyon gyakori, hogy az olvasó esetleg többet tud a harmadik személyű, vagy akár az első személyű narrátornál is (mert könyvekben ez utóbbi olyan ismeretei is beleszőhetőek a történetbe, melyeket csak az események után tudott meg), példa ilyen narrátorra [[Arthur Conan Doyle]] [[Sherlock Holmes]]-[[novella|novelláiban]] [[Dr. Watson]], vagy a [[Columbo]] c. filmsorozatban a főszereplő rendőrhadnagy (aki nem narrátor, viszont a néző szinte mindig bizonyosan tudja annak a bűnügynek a részleteit, amit a felügyelő csak sejt).
