„Cefalù” változatai közötti eltérés

49 bájt hozzáadva ,  15 évvel ezelőtt
a
+kép
a (+kép)
'''Cefalù''' ősi város a [[szicília]]i [[Palermo]] provinciában, [[Olaszország]]ban. A sziget északi részén, a [[Tirrén-tenger]] partján fekszik, kb. 75 kilométerre a provincia székhelyétől, és 185 km-re [[Messina]] városától. A város Szicília legnagyobb turistalátványosságai közé tartozik. Az utazó többek között [[római fürdő]]ket, egy ősi [[katedrális]]t, szépséges tengerpartokat találhat a városban.
 
===Történelme===
[[Image:Cefalu Strand.jpg|left|200px|thumb|A strand]]
 
Cefalù nevét először [[Kr. e. 396]]-ban említik. Fontos helyzete, úgy tűnik, mindig is kedvező fekvéséből fakadt. A város [[görög]] neve '''Kephaloidion''': a görög "kefalé" (jelentése: hegyfok) szóból ered. Ez a szirt ma is látható a város fölött. A város ókori [[történelem|történelme]] nem túl eseménydús, bár a pre[[hellén]] időkből számos lelet maradt fönn, ami azt bizonyítja, hogy a mai város fölötti [[barlang]]okban emberek éltek. A város nem volt görög gyarmat, erre legalábbis nem utalnak források. [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]]tól tudjuk, hogy [[Kr. e. 396]]-ban a [[karthágó]]i hadvezér, [[Imilkon]] szövetséget kötött az itt lakókkal. [[Kr. e. 307]]-ben [[Szürakuszai]] [[türannosz]]a, [[Agathoklész]] foglalta el. A várost - árulás révén - [[Kr. e. 254]]-ben veszik be a [[Római Birodalom|rómaiak]], az ő uralmuk alatt virágzásnak indul, és megkapja Szicília pronvincia "[[civitas de cumana]]" címét. Az [[arab]] (szaracén) támadásokat Cefalù sokáig állta, de végül [[858]]-ban elfoglalják, és a kitartó ellenállás miatt büntetésből lemészárolják az itt élőket, a várost pedig fölgyújtják. A [[normannok]] söpörték ki végül az arabokat a területről. Uralmuk (pl. [[II. Roger]]) alatt felvirágzik a [[művészet]] és a városi élet. [[1131]]-ben [[püspök]]i székhellyé avatják.
 
===Látványosságai===
[[Kép:Cefalu duomo.jpg|right|300px|thumb|A katedrális]]
Az itt föllelhető ősi romok egy sokszögű, ókori épületben merülnek ki (ez a szerkezet Szicílián meglehetősen ritka), melynek minden oldalán sétaút vezet, és mindegyikhez tartozik egy-egy kamrabejárat. Ezeket szépen vágott kőből építették, görög módra, de hogy pontosan mikor, azt nem lehet biztosan tudni. Abból kiindulva, hogy a tömbök illesztése igen pontos, az időpont nem lehet túl korai.