Wikipédia

„Csang Hszüe-liang” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
nyelvtan és apró pontosítások
27. sor:
| lábjegyzet =
}}
'''Csang Hszüe-liang''' ([[egyszerűsített kínai]]:张学良, [[tradicionális kínai]]: 張學良, [[pinjin]]: Zhang Xueliang; [[1901]]. [[június 3.]] – [[2001]]. [[október 15.]]), becenevén a „''Fiatal Marsall''” kínai politikus és [[hadúr]] volt. Apja, [[Csang Co-lin]] halála után [[Mandzsúria]] urává vált, és szakított apja korábbi japánbarát politikájával, elismerve a [[Kuomintang]] és [[Csang Kaj-sek]] fennhatóságát [[Kína]] felett.
 
'''Csang Hszüe-liang''' ([[egyszerűsített kínai]]:张学良, [[tradicionális kínai]]: 張學良, [[pinjin]]: Zhang Xueliang; [[1901]]. [[június 3.]] – [[2001]]. [[október 15.]]), becenevén a „''Fiatal Marsall''” kínai politikus és [[hadúr]] volt. Apja, [[Csang Co-lin]] halála után [[Mandzsúria]] urává vált, és szakított apja korábbi japánbarát politikájával, elismerve a [[Kuomintang]] és [[Csang Kaj-sek]] fennhatóságát [[Kína]] felett. [[Mandzsúria japán megszállása]] után a Kuomintang tábornokaként tevékenykedett és tevékeny szerepet játszott [[hsziani incidens|Csang Kaj-sek fogságba ejtésében]]. Az eset után mintegy ötven évet töltött házi őrizetben, és végül [[Hawaii]]on halt meg 100 éves korában.
 
== Élete ==
=== Korai évek ===
1901. június 3-án született a mandzsúriai [[Hajcseng]] városában. Apja a kisebb magánhadsereggel rendelkező [[Csang Co-lin]] rablóvezér, későbbi hadúr volt. Magántanárok oktatták őt, és apjával ellentétben a fiú könnyedén mozgott a nyugati emberek között. A [[Fengtian-klikk]] katonai akadémiáján folytatta tanulmányait, amit 1919-ben fejezett be. Ezredes lett apja hadseregében, és annak testőrségét vezette. [[1921]]-ben [[Japán Birodalom|Japán]]ba utazott, hogy folytassa katonai tanulmányait, és itt kezdett különös érdeklődést mutatni a repülőgépek iránt. Később itteni tapasztalatai alapján hozta létre a Fengtian-klikk légierejét, amely nagy szerepet játszott aaz '20[[1920-as évekbenévek]]ben a [[kínai nagy fal|nagy fal]] környéki harcokban. [[1922]]-ben [[vezérőrnagy|vezérőrnaggyá]] léptették elő, és később a légierő parancsnokává nevezték ki. [[1928]]. [[június 4.|június 4-én]], születésnapján apja merénylet áldozata lett.<ref>„The Japanese killed my father on my birthday, Zhang explained emotionally, and since then I changed my birthday.” – [http://chinajapan.org/articles/03.2/03.2.53-56okamoto.pdf Az NKH interjúja Csang Hszüe-lianggal]</ref><ref group="J">A merényletet leggyakrabban a japánoknak tulajdonítják (ahogy Csang Hszüe-liang is tette), ám az orosz hírszerzési jelentések tanulsága szerint a merénylet megrendelője [[Sztálin]] volt, és Naum Etington szervezte meg. (Jung Chang, Jon Halliday: ''Mao, az ismeretlen történet'', p. 191.)</ref>
 
=== Mandzsúria hadura és köztársasági tábornok ===
[[Fájl:Zhang Xueliang.jpg|thumbbélyegkép|leftbalra|150px|Csang a [[Nemzeti Forradalmi Hadsereg|nacionalista hadsereg]]&nbsp;egyenruhájában.]]
[[Fájl:1931 zhang xueliang comtesse ciano.jpg|thumbbélyegkép|rightjobbra|215px|Csang Hüsze-liang feleségével és [[Mussolini]] lányával.]]
Mivel Csang ópiumfüggő és nőcsábász hírében állt,<ref name="NYT" /><ref name="Chang192">Jung Chang, Jon Halliday: ''Mao, az ismeretlen történet'', p. 192.</ref> a japánok remélték, hogy könnyen irányítható báb lesz. Japán tanácsadója, [[Doihara Kendzsi]] igyekezett meggyőzni arról, hogy Mandzsúria számára sokkal előnyösebb a japánokkal való együttműködés, mint a [[Kínai Köztársaság|nankingi kormánnyal]].<ref>„Therefore, Zhang strongly criticized Doihara Kenji, the Japanese military adviser appointed to him because of Doihara's blatant exploitation of China. Doihara had tried to persuade Zhang that it was in Manchuria's best interest to cooperate with Japan rather than with Jiang Jieshi” – [http://chinajapan.org/articles/03.2/03.2.53-56okamoto.pdf Az NKH interjúja Csang Hszüe-lianggal]</ref> Ezen kívül Doihara megpróbálta arra is rávenni, hogy kiáltsa ki magát [[Mandzsúria]] császárává.<ref>„Based on his book, Doihara apparently urged Zhang to become the new Manchurian emperor.” – [http://chinajapan.org/articles/03.2/03.2.53-56okamoto.pdf Az NKH interjúja Csang Hszüe-lianggal]</ref>
 
Csang azonban nem kívánt együttműködni a japánokkal és 1929-ben inkább a [[nanking]]i nacionalista kormány fennhatóságát ismerte el maga felett. Hogy megszabaduljon a vezetésén belüli japán befolyástól, két magas rangú japánbarát hivatalnokot végeztetett ki egy díszvacsorán. Ezen kívül megpróbálta a szovjet befolyást is csökkenteni országában. A szovjet kormányzat már sok éve ígérte a cárok óta orosz tulajdonban lévő [[kínai keleti vasútvonal]] átadását a kínai kormánynak, ám erre nem került. Ezért Csang 1929-ben csapataival megszállta a Mandzsúrián áthaladó vasútvonalat. Az oroszok válasza nem késett, és 125 kilométerre nyomultak be Mandzsúria területére.<ref>Jung Chang, Jon Halliday: ''Mao, az ismeretlen történet'', p. 84., 192.</ref> Sztálin tervei között szerepelt egy kommunista bábállam létrehozása, azonban végül a két fél megegyezett a háború előtti állapotok visszaállításában.
 
Bár Csang hivatalosan már a központi kormányzat embere volt, és lemondott hadúri tisztségéről, valójában még mindig a terület fő irányítója maradt. Komoly haderő felett rendelkezett, és részben neki köszönhető az, hogy [[Csang Kaj-sek]] 1930-ban képes volt legyőzni az ellene szervezkedő északi hadurakat. [[1931]] őszén a [[mukdeni incidens]] után a [[Japán Császári Hadsereg]] benyomult Mandzsúriába és elkezdte annak megszállását. Csang Hszüe-liang, [[Csang Kaj-sek]]kel egyetértésben nem folytatott harcot a terület védelme érdekében, és inkább visszavonta csapatait. Később azt nyitlakoztanyilatkozta, azért tett így, mert értelmetlennek látta a harcot a sokkal erősebb japán hadsereg ellen.<ref>Jung Chang, Jon Halliday: ''Mao, az ismeretlen történet'', p. 112.</ref>
 
Mintegy {{szám|200000}} katonájával vonult vissza Északkelet-Kínába, és [[Hszian]] városában rendezte be főhadiszállását. Ezután a [[Kuomintang]]on belül kapott fontos pozíciókat Csang Kaj-sektől. Kapcsolatuk igen bensőséges volt, és Hszüe-liang gyakran emlegette, hogy Kaj-sek édesapjára emlékezteti őt. Enne ellenére tervet szőtt a félreállítására és a hatalom átvételére az országban.<ref name="Chang192" /> Amikor 1933-ban [[Európa|Európában]] járt, megpróbált a szovjetekkel is egyeztetni terveivel kapcsolatban. Ők azonban nem fogadták őt, részben a korábbi mandzsúriai eset-, részben politikai nézetei miatt. Csang ugyanis szimpatizált a [[fasizmus]] eszméjével és a [[Mussolini]]-család barátjának számított.<ref name="Chang192" />
50 ⟶ 51 sor:
 
=== Hsziani incidens ===
[[Fájl:Xi an incident.JPG|thumbbélyegkép|rightjobbra|270px|Csang Kaj-sek és a Kuomintang felső vezetése a hiszani incidens után.]]
A kínai kommunisták lassanként ismét erőre kaptak a [[hosszú menetelés]] után és csapataik [[Mongólia]] felé nyomultak, hogy ott a szovjet fegyverszállítmányokat átvegyék. A támadás hírére [[Csang Kaj-sek]] október 22-én [[Hszian]]ba repült, hogy ellenőrizze a nacionalista hadsereg harcát a vörösök ellen. Csang Hszüe-liang szorult helyzetbe került, és nem tehetett többet, mint hogy tájékoztatta a kommunistákat a Generalisszimusz terveiről, és téli ruhát adott a kimerült vörös csapatoknak. A Generalisszimusz beavatkozására Csang egységei szembefordultak a kommunista erőkkel és egy héten belül megállították előrenyomulásukat, ezzel kilátástalan helyzetbe sodorva őket.<ref group="J">A kommunista erők gyéren lakott területen voltak kénytelenek berendezkedni, ahol áldatlan körülmények voltak. Ráadásul a katonák nagy része a szabadban volt kénytelen aludni, nyári ruházatban, még azután is, hogy az első hó leesett.</ref><ref>Jung Chang, Jon Halliday: ''Mao, az ismeretlen történet'', p. 197.</ref>
 
58 ⟶ 59 sor:
 
Mao Ce-tung bizalmi emberét, [[Csou En-laj]]t küldte Csang Hszüe-lianghoz, ám a nagy távolság miatt az kérte tőle, hogy magángépével szállítsa oda a diplomatát. Csang ezt dühösen megtagadta, és napokig nem volt hajlandó Csuot még [[Jenan]]ba sem beengedni. Végül azonban mégis elküldte amerikai pilótáját a férfiért, Hszianba juttatva őt. Csou szintén a Generalisszimusz meggyilkolására szólította fel őt, az Ifjú Marsall azonban azt mondta, hogy ezt csak akkor teszi meg, ha a polgárháború elkerülhetetlenné válik, és a központi kormány csapatai megtámadják a várost. December 16-án ez meg is történt, amikor a nacionalista csapatok támadást indítottak ellene és [[tüzérség]]ük lőni kezdte a városon kívüli csapatokat. Csang azonban mégsem gyilkoltatta meg a foglyát.<ref>Jung Chang, Jon Halliday: ''Mao, az ismeretlen történet'', p. 201-202.</ref>
[[Fájl:ZhangXueliang statue.JPG|thumbbélyegkép|rightjobbra|200px|Csang Hszüe-liang szobra [[Senjang]] városában.]]
Miután Csang rájött, hogy a kommunistákra nem számíthat<ref group="J">Sztálin nyomására a vörösök december 15-én közleményben elítélték az akciót, és Nanking mellett álltak ki.</ref>, úgy döntött, a foglyával próbál meg megegyezésre jutni. Elmondta foglyánakneki, hogy az emberrablás ostoba tett volt, és igyekezett Csang Kaj-seka kegyelmét megszerezni. Sikerrel járt, aCsang foglyaKaj-sek megbocsátott neki, és december 16-án, a [[Nemzeti Forradalmi Hadsereg]] támadástámadása idején egy üzenetet juttatott ki, amelyben azonnal leállította az akciót. Ezután a központi kormány a Generalisszimusz sógorát, [[T. V. Szung]]ot küldte oda, hogy tárgyaljon az érintett felekkel.<ref name="Chang204">Jung Chang, Jon Halliday: ''Mao, az ismeretlen történet'', p. 204.</ref> Szabadulása előtt a Generalisszimusznak azonban még tárgyalnia kellett [[Csou En-laj]]jal. A két férfi tárgyalásán csak Csang Hszüe-liang vett részt kívülállóként.<ref>„I brought Zhou to the Generalissimo.[...] I was there during the meeting.” [http://chinajapan.org/articles/03.2/03.2.53-56okamoto.pdf Az NKH interjúja Csang Hszüe-lianggal]</ref>
 
=== Későbbi élete ===
Csang Kaj-sek szabadon engedésekor az Ifjú Marsall rádöbbent, hogy csak az szavatolja az életét, ha a GeneralliszimuszGenerallisszimusz védelmére bízza magát. A hsziani incidens után rengeteg ellensége lett az országban, akik holtan akarták látni. Ezért az incidens után nem sokkal Csang Kaj-sek letartóztatta és házi őrizetbe vetette, ahol emberei napi huszonnégy órában vigyáztak rá.<ref name="Chang204" /> A [[kínai polgárháború]] veresége után a nacionalistákkal együtt [[Tajvan (sziget)|Tajvanra]] menekült, ahol a következő évtizedeket házi őrizetben töltötte [[Tajpej]] északi külvárosában. Ezalatt a [[Ming-dinasztia]] költészetét, a [[történelem|történelmet]] és a [[Biblia|Bibliát]] tanulmányozta. Ahogy ő maga is nyilatkozta, bűnösnek érezte magát az 1936 decemberében történekben, és úgy érezte, bűnhődnie kell ezért.<ref name="NYT">[http://www.nytimes.com/2001/10/19/world/zhang-xueliang-100-dies-warlord-and-hero-of-china.html New York Times:Zhang Xueliang, 100, Dies; Warlord and Hero of China]</ref>▼
 
▲Csang Kaj-sek szabadon engedésekor az Ifjú Marsall rádöbbent, hogy csak az szavatolja az életét, ha a Generalliszimusz védelmére bízza magát. A hsziani incidens után rengeteg ellensége lett az országban, akik holtan akarták látni. Ezért az incidens után nem sokkal Csang Kaj-sek letartóztatta és házi őrizetbe vetette, ahol emberei napi huszonnégy órában vigyáztak rá.<ref name="Chang204" /> A [[kínai polgárháború]] veresége után a nacionalistákkal együtt [[Tajvan (sziget)|Tajvanra]] menekült, ahol a következő évtizedeket házi őrizetben töltötte [[Tajpej]] északi külvárosában. Ezalatt a [[Ming-dinasztia]] költészetét, a [[történelem|történelmet]] és a [[Biblia|Bibliát]] tanulmányozta. Ahogy ő maga is nyilatkozta, bűnösnek érezte magát az 1936 decemberében történekben, és úgy érezte, bűnhődnie kell ezért.<ref name="NYT">[http://www.nytimes.com/2001/10/19/world/zhang-xueliang-100-dies-warlord-and-hero-of-china.html New York Times:Zhang Xueliang, 100, Dies; Warlord and Hero of China]</ref>
 
Csangot végül [[Li Teng-huj]] elnök engedte szabadon, és 1993-ban [[Hawaii]] szigetére, [[Honolulu]]ba költözött. Sokan próbálták rávenni arra, hogy ismét meglátogassa a [[kontinentális Kína|kontinentális Kínát]], ő azonban ezt elutasította arra hivatkozva, hogy ő politikailag semleges a nacionalisták és a kommunisták kérdésében. 2001-ben halt meg, [[tüdőgyulladás]]ban Hawaiion. Testét itt helyezték végső nyugalomra. Mind a [[Kínai Népköztársaság]], mind a [[Kínai Köztársaság]] kormánya részvétét nyilvánította halála kapcsán. Csangot a mai napig nemzeti hősként tisztelik a kommunista Kínában.<ref name="NYT" />
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Csang_Hszüe-liang”