„Drágffy Bertalan” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a [[Image:..]], [[File:..]] magyarítása
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Mátyás király –> I. Mátyás magyar király
2. sor:
[[Fájl:POL COA Sas.JPG|thumb|Bélteki Drágffy György és testvére János 1507. március 28-én Budán II. Ulászlótól kapott bárói rangot és címert.]]
 
Bélteki '''Drágffy Bertalan''' ([[1447]] - [[1501]], október 26.): erdélyi vajda. Bélteki [[Drágfi János|Drágffy János]] [[országbíró]] apja. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] udvari vitéze.
 
[[1468]]-tól [[1471]]-ig és [[1478]]-tól [[1480]]-ig pohárnokmester. [[1479]]-ben kitüntette magát a [[kenyérmezei csata|kenyérmezei ütközetben]]. [[1491]]-[[1493]]-ban főkamarás. Erdélyi vajdaként [[1493]]-tól [[1498]]-ig Báthori István utóda, a székelyek lázongását kegyetlenül elnyomta, [[1497]]-ben [[Nagy István]] moldai vajda és a lengyel király között folyó tárgyalásokban közvetített. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] a nyalábvári uradalmat adományozta neki. [[1481]]-ben a [[béltek]]i és[[erdőd]]i templomot (ahol eltemették) és az [[erdőd]]i és [[béltek]] i várakat építette újjá, egy terv szerint. Műkincseket gyűjtött.
12. sor:
111. Bélteki [[Drágffy Miklós]] 1434 - 1480 elsö házastársa [[Kusalyi Jakcs Afra]] 1459-1477 és házastársa [[Ecsedi Báthori Katalin]] + 1493
[[Fájl:Ardud.jpg|bélyegkép|balra|265px|Az [[erdőd]]i várat '''Drágffy Bertalan''' építtette [[1481]]-ben a [[béltek]]i várral egy terv szerint.]]
1111. Bélteki '''Drágffy Bertalan''' 1447 + 1501 házastársa [[Hédervári Dorottya]]. Bélteki Drágffy Bertalan, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] és [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] királyok alatt vitézségéről hírneves főúr. Előbb [[főpohárnok]]i tisztet viselt, majd erdélyi vajda lett.
 
[[1475]]. május 15-én Mátyás király "B''elthewk-i Dragfy Bertalan udvari testőr''" érdemei fejében neki és atyjának, Miklósnak megengedi, hogy birtokaik területén bárhol arany-, ezüst-, réz-, vas-, ólom-, ón-, só- és bármely más ércbányát nyithatnak, és azt művelhetik.
 
[[I. Mátyás magyar király|Mátyás királyt]]t követte a hitszegő erdélyi és havasalföldi vajdák elleni hadjáratba és amikor [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] Eggenburgot bevette, ő volt a lovasság vezére. Mátyás őt bizta meg nejének, Beatrixnak kibékítésével; jelen volt Németujhely bevételénél. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] halála után, mindamellett, hogy a király úgy kegyelte, nem [[Corvin János]], hanem [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] pártjához csatlakozott s egyike volt azoknak, kiket II. Ulászló meghivására követül küldöttek. II. Ulászló trónraléptekor Erdély vajdájává tette meg. Bélteki Drágffy György és testvére János 1507. március 28-én Budán II. Ulászlótól kapott bárói rangot és címert. Losonci Lászlót, vajdaságában társát hivatalából elmozdíttatta és hiveit kivégeztette. Mikor a török Szerbiába tört, [[Kinizsi Pál]]lal együtt ő kergette ki onnan, valamint ő fojtotta el a pártütő Ujlaki Lőrinc által szított lázadást. II. Ulászló király 1498 közepén felmentette hivatalától és helyébe Szentgyörgyi Pétert, Szentgyörgyi János volt erdélyi vajda fiát nevezte ki.
 
11111. Bélteki [[Drágffy Imre]] 1494
28. sor:
[[Drágfi János|Drágffy János]], a fentemített Drágffy Bertalannak fia, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] és [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] királyok főasztalnoka ([[Drágffy Mária kelengyelajstroma]]), [[tárnokmester]] és végül [[országbíró]]. Részt vett a [[Dózsa György]] elleni temesvári ütközetben, hol csaknem életét veszítette. Az [[1525]]-ös hatvani országgyülésen a király nevében ő mondta ki Werbőczy nádorrá való érvényességét. Az [[1526]]-os mohácsi ütközetben ő vitte a király zászlaját s itt is esett el. A csata előtt 1526. augusztus 27-én megírta végrendeletét ([[Drágffy János végrendelete]]).
 
Drágffy Mátyás, Mátyás király alatt a királyi tábla előlülője. Sixtus pápánál követségben járt. Korának egyik leghírnevesebb és legkiválóbb szónoka volt. Drágffy Tamás, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] alatt a királyi tábla előlülője. [[Thuróczy János]] neki ajánlja Króniká-ja egy részét. [[Bonfini]] megemlíti nagy tudományát és szónoki tehetségét.
 
111131. Bélteki [[Drágffy Gáspár]] 1516 + 1545.01.25, Kraszna és Középszolnok föispánja oo 1539.06.16 [[Somlyai Báthori Anna]]