„I. Magnus norvég király” változatai közötti eltérés

a
+{{Dán királyok}}, === → ==
a (kisebb formai javítások)
a (+{{Dán királyok}}, === → ==)
[[II. Olaf norvég király|II. (Szent) Olaf]] törvénytelen fiaként született<ref name=uralkodok/><ref name="uralkodok"/><ref name=nagylexikon/>, [[1028]]-ban el kellett hagynia hazáját<ref name=csiffary>Csiffáry Tamás: '''Európai uralkodók könyve''', Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978 963 9898 06 6, 218. oldal</ref>, [[Novgorod]]ban [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem]] udvarában nevelkedett, ahonnan [[I. Knut dán király|Nagy Kanut]] halála ([[1035]]) után tért vissza. Ugyanazok a norvég nemesek, akik apját elűzték, fellázadtak Knut fia Svend<ref name=uralkodok/> és a dán ellen uralom ellen, visszahívták Magnust<ref name=csiffary/> és trónra segítették<ref name=nagylexikon/>. [[1038]]-ban [[II. Hardeknut dán király|II. Hardeknuttal]] kötött egy örökösödési szerződést, hogy amelyikük túléli a másikat, egyesíti a dán és a norvég koronát<ref name=uralkodok/>. Ennek alapján [[1042]]-ben követte őt a dán trónon, bár az alkirállyá kinevezett [[II. Svend dán király|Svend Estridsen]] (Estrid, Knut nővérének a fia) is magának követelte a trónt<ref name=uralkodok/><ref name=csiffary/>. [[1043]]-ban fontos csatát nyert Dániától délre, [[Lyrskov Hede]] mellett, ekkor szerezte melléknevét is. Ugyancsak a Hardeknuttal kötött szerződés alapján magának követelte az angol trónt is, és támadással fenyegette Angliát, de a dániai harcok miatt erre nem került sor. A dánok többsége Magnust támogatta, mert szükségük volt a segítségére Jütland déli részén, a szláv vendek ellen, és Magnus több csatában is legyőzte Svendet<ref name=uralkodok/>. Svend Estridsen ennek ellenére nem adta fel a harcot, és számos összecsapásra került sor. A király Svendet Dánia grófjává nevezte ki<ref name=csiffary/>. Amikor Magnus nagybátyja, [[III. Harald norvég király|Harald Sigurdsson]] [[1045]]-ben visszatért Konstantinápolyból, a két férfi egyezséget kötött, hogy közösen uralkodnak<ref name=uralkodok/>. Így [[1046]]-ban meg kellett osztania a norvég trónt Haralddal<ref name=csiffary/>. [[1047]]-ben [[III. Anund svéd király]] segítségével Magnus kiszorította Svendet Dániából. Svend nem tudott elég erőt gyűjteni és [[Skåne tartomány|Skåne]] svéd tartományba menekült. Magnus [[1047]]-ben halt meg egy balesetben, leesett a lováról<ref name=csiffary/>. Halála előtt állítólag Svendet nevezte meg örökösének Dániában és Haraldot Norvégiában. A testét Norvégiába vitték és a [[trondheim]]i katedrálisban temették el, ahol apja is nyugodott. Halálával megszakadt [[II. Olaf norvég király|Szent Olaf]] egyenesági leszármazottjainak uralkodó dinasztiája és csak [[1280]]-ban, [[II. Erik norvég király|II. Erik]] személyében került újra a trónra, aki Magnus lánytestvérétől származott.
 
=== Halála ===
Svend [[scania]]i főhadiszállásáról növelte a nyomást Magnuson,<ref name="kongehuset">[http://kongehuset.dk/lineage.php?id=58197&dogtag=k_dk_monarkiet_kongeraek&list_id=1 Monarkiet i Danmark - Kongerækken] at [[Monarchy of Denmark|The Danish Monarchy]]</ref> de [[1046]] végére Magnus kiszorította Dániából. [[1047]]. [[október 25.|október 25]]-én azonban Magnus hirtelen meghalt Dániában - [[Zealand]]on vagy [[Jutland]]on -, egy balesetben vagy betegségben - a beszámolók különbözőek.<ref>Gwyn Jones, ''A History of the Vikings'', London: Oxford University Press, 1973, ISBN 0-19-285063-6, 406. oldal</ref> Van olyan változat, amely szerint kiesett az egyik hajóból, amelyeket Anglia meghóditásához gyűjtött össze, és megfulladt<ref name="lauring">Palle Lauring, ''A History of the Kingdom of Denmark,'' tr. David Hohnen, Copenhagen: Høst, 1960, 57-59. oldal</ref>, egy másik szerint egy lóról esett le,<ref>Knut Gjerset, ''History of the Norwegian People'', Volume 1, New York, Macmillan, 1915, [http://books.google.com/books?id=io4NAQAAIAAJ&pg=PA279&dq=Magnus+died+horse&client=firefox-a#v=onepage&q=thrown%20from%20his%20horse&f=false 279. oldal]</ref>, egy harmadik szerint megbetegedett egy hajón és belehalt.<ref name="bricka">[[Carl Frederik Bricka]], ''Dansk Biografisk Lexikon'', vol. XI [Maar - Müllner], 1897, [http://runeberg.org/dbl/11/0046.html 44. oldal]</ref> Állítólag Sweynt nevezte meg dániai örököseként es Haraldot Norvégiában; van olyan beszámoló, amely szerint a betegágyán rendelkezett ezekről.<ref name="bricka"/> A mai [[Trondheim]]ben lévő [[Nidaros katedrális]]ban temették el, ahol apja is nyugodott.<ref name="bricka"/>
 
|évek= [[1035]] – [[1047]]|}}
 
{{Dán királyok}}
{{Norvég királyok}}
{{portál|középkor}}