Az '''Égi királyság''' [[hettita]] [[mitológia]]i eposz az [[i. e. 13. század|i. e. 13]] - –[[i. e. 12. század|12. századból]]. A kozmogóniát dolgozza fel, elképzeléseinek magja a [[mezopotámia]]i [[Enuma elis]] mitológiai eposzból ered, de jelentős változtatásokat eszközöl rajta. Az eposz cselekménye elmondja, hogy az ég első királya kilenc évig [[Alalu]] volt, pohárnoka, [[Anu]] viszont a föld mélyére taszította, ezután ő lett az ég királya. Kilenc évig uralkodott, amikor pohárnoka, [[Kumarbi]] fellázadt ellene. Anu megpróbált elmenekülni, de Kumarbi elfogta, és leharapta a nemzőszervét. Győzelmétől boldogan nevetni kezdett, de Anu arra intette, hogy ne nevessen, mert a nemzőszervétől terhes lesz, s a Viharistent, az Aranzahu folyamot (a Tigris folyót) és Tasmisu sorsistent kell a világra hoznia. Ezt hallva Kumarbi kiköpi Anu magját. Az eposz itt töredékessé válik, Kumarbi -a feltevések szerint- később mégis lenyeli, illetve magába fogadja a három istenséget, majd kihányja őket. Az eposz cselekményének feltételezhető folytatása az [[Ének Ullikummiról]] című műben olvasható.
Az eposz utóélete igen jelentős, [[Hésziodosz]] „Theogónia" című művének mítikus magva közvetve vagy közvetlenül e hettita műből ered. [[Philón]] „Biblosz" című munkája, illetve „Szankhuniatón" [[fönícia]]i író kozmogóniája ugyancsak e műből merített.
