„Svájci Szövetségi Vasutak” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
178. sor:
 
== Az ICN vonatok ==
Az [[ICN]]-vonatok (ICN: InterCity-Neigezug: [[billenőszekrényes járművek|billenő kocsiszekrényű]] [[InterCity]]-vonat) koncepciója [[1993]]-ban született meg, de az előzmények az '''SBB''' ''„Vasút[[Bahn 2000”'']] terv megalkotásáig illetve annak elfogadásáig, [[1987]]-ig nyúlnak vissza.
 
Azzal, hogy az SBB elhatározta miszerint a jövőben vezérelt kocsiszekrényű járműveket kíván üzembe állítani, a svájci járműgyártó ipar válaszút elé került: vagy külföldi licenc alapján építi a járműveket, vagy saját fejlesztésbe kezd. Az ipar felvállalta a feladatot és egy alapvetően új járműbedöntő szerkezetet fejlesztett ki.<ref>A 24 vonat vásárlására az '''SBB''' [[1996]] [[július 1.|július 1-jén]] 497 millió [[Svájci frank]]os hitelt vett fel</ref>
A ''„Vasút 2000”'' terv menetrendi koncepciója azon alapul, hogy két csomópont között a menetidő kisebb, mint egy óra, így óránként [[ütemes menetrend]]et alapul véve minden irányban az átszállás lehetséges. Az [[1987]]. évi ''„Vasút 2000”'' tervben a kisebb menetidőt kizárólag a hagyományos (mozdony-vontatású, vezérlőkocsis, emeletes járművekből összeállított) IC-vonatoknak az új építésű és átépített pályákon az addigiaknál nagyobb sebességgel való közlekedtetésével kívánták elérni. Már [[1992]]-ben látni lehetett, hogy a tervezett menetidő-rövidítés céljából újonnan épülő pályák költsége meghaladja a tervezettet, ezért [[1993]] közepén döntés született billenő kocsiszekrényű járművek beszerzéséről. A billenő kocsiszekrényű vonatnak az ICN nevet adták. A menetidő rövidülést 2001-től az úgynevezett Jura-vonalon, [[St. Gallen]] és [[Winterthur]] között a jelenlegi pályán illetve annak egyes átépített részén a billenő kocsiszekrényű vonatok közlekedtetésével kívánták elérni. A forgalom lebonyolítására 24 vonatot rendeltek, amelyet a [[2001]]. évi menetrendváltásig üzembe állítottak. Az első vonatot [[1999]] júniusában szállították le, havonta legalább egy vonatot helyeztek üzembe, adtak át forgalomba. [[2005]]-ig további 12 vonatot fog a vasút beszerezni azért, hogy a Genf - Biel - Zürich - St.Gallen és a Genf - Biel - Bazel vonalakat is billenő kocsiszekrényű vonatokkal tudják kiszolgálni az InterCity-forgalomban.<ref>A 24 vonat vásárlására az '''SBB''' [[1996]] [[július 1.|július 1-jén]] 497 millió [[Svájci frank]]os hitelt vett fel</ref>
 
Azzal, hogy az SBB elhatározta miszerint a jövőben vezérelt kocsiszekrényű járműveket kíván üzembe állítani, a svájci járműgyártó ipar válaszút elé került: vagy külföldi licenc alapján építi a járműveket, vagy saját fejlesztésbe kezd. Az ipar felvállalta a feladatot és egy alapvetően új járműbedöntő szerkezetet fejlesztett ki.
 
== Adatok 2006-ból ==