„Földköpeny” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: bs:Geografski omotač |
a Kategória: A Föld belső szerkezete |
||
1. sor:
[[Fájl:Earth-crust-cutaway-hungary.svg|bélyegkép|250px|A Föld belső szerkezete]]
[[Fájl:Earthquake wave paths.gif|bélyegkép|250px|A Föld belső szerkezetének feltérképezése a földrengéshullámok segítségével]]
A '''földköpeny''' a [[Föld]] egy közel 2900 km vastag [[Szilárd (halmazállapot)|szilárd]] [[halmazállapot]]ú burka, mely a bolygó [[vas]]ban gazdag [[földmag|magját]] burkolja be.
A földköpeny határfelületeit (akárcsak a többi földburok esetében) a [[Föld]] belsejében terjedő [[földrengés]]ek okozta hullámok vizsgálata segítségével állapították meg. Ezek a hullámok mintegy átvilágítják a Földet. Az anyag hirtelen halmazállapot-, szerkezet, sűrűségváltozási felületein sebességük és irányuk megváltozik, részben visszaverődnek.
11. sor:
A köpeny sem teljesen egységes összetételű, benne is több határfelület különíthető el, mely feltehetően az anyag ugrásszerű sűrűségváltozásait tükrözi. 1000 km mélységben található a '''Repetti-felület''', mely az '''alsó köpenyt''' választja el a '''felső köpenytől'''. A felső köpeny 1000–400 km mélységek közötti részét gyakran '''átmeneti övnek''' nevezik és felső köpenynek gyakorta csak a 400–30 km közé eső burkot nevezik.
A köpenyben jelentkező határfelületek és a köpeny övessége magyarázhatók a rugalmassági tulajdonságok változásaival ezeken a határokon, illetve magyarázhatók a növekvő [[nyomás]] és [[hőmérséklet]] hatására beinduló fázisátalakulásoknak az [[ásvány]]ok szerkezetében. A lazább kristályszerkezetek elveszítik stabilitásukat egy mélyebb, nagyobb nyomású zónában, ahol jobb térkihasználású, sűrűbb szerkezetek a stabilabbak. Például a [[földpátok]] 10 kbar-nál nagyobb nyomású fázisai a [[gránátok]]. Az [[ensztatit]] is például nagyobb nyomáson [[olivin]]-szerkezetet vesz fel. Ebből az következik, hogy nem szükséges eltérő kémiai összetétel a köpenyen belül, mivel a sűrűség növekedését fázisátalakulásokkal, szorosabb illeszkedésű kristályszerkezetek létrejöttével is lehet magyarázni.
{| align="center" cellpadding="3" cellspacing="0" border="1" width="50%"
|+ '''A köpenyt alkotó kémiai elemek aránya:'''
|- bgcolor="#f0f0f0" align="center"
! width="14%" | Kémiai elem
! width="12%" | Mennyiség
28. sor:
|-
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | [[Szilícium|Si]]
| align="right" | 21,5
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | SiO<sub>2</sub>
| align="right" | 46
|-
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | [[Magnézium|Mg]]
| align="right" | 22,8
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | MgO
| align="right" | 37,8
|-
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | [[Vas|Fe]]
| align="right" | 5,8
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | FeO
| align="right" | 7,5
|-
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | [[Alumínium|Al]]
| align="right" | 2,2
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | Al<sub>2</sub>O<sub>3</sub>
| align="right" | 4,2
|-
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | [[Kalcium|Ca]]
| align="right" | 2,3
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | CaO
| align="right" | 3,2
|-
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | [[Nátrium|Na]]
| align="right" | 0,3
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | Na<sub>2</sub>O
| align="right" | 0,4
|-
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | [[Kálium|K]]
| align="right" | 0,03
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | K<sub>2</sub>O
| align="right" | 0,04
|-
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | Összesen
| align="right" | 99,7
| bgcolor="#f0f0f0" align="center" | Összesen
| align="right" | 99,1
76. sor:
== Források ==
* Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
* Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998 ISBN 963-18-8928-9
{{A Föld belső szerkezete}}
{{Portál|Csillagászat}}
[[Kategória:A Föld belső szerkezete]]
[[en:Mantle (geology)]]
| |||