„Sarolta (opera)” változatai közötti eltérés

Egy Moson vármegyei faluban vidám mulatságot ülnek. Megjelenik Ordító, a falu kántora, lányával Saroltával. A távolban megszólal Márton juhász furulyája. A tömeg kíváncsian kitódul, csak Ordító és a lánya maradnak. Ordító régi bánata, hogy lánya nem ment még férjhez. Fiú unokát szeretne, aki majd mesterségét továbbviszi. Sarolta bevallja, hogy ő már választott, és Gyula, a király vitéze a szerelmese. Gyula közeledik. Sarolta és az apja meghúzódva kihallgatják a vitéz szerelmes dalát. Sarolta előlép, és arra biztatja Gyulát, hogy kérjék együtt apja beleegyezésétbelegyezését házasságukhoz. A vitéz Ordítónak is megtetszett, és beleegyezik a frigybe. Sarolta és apja távoznak. Megérkezik a király, aki arra kéri Gyulát, hogy cseréljen vele szerepet. Mikor magára marad, bevallja, hogy ő is szerelmes Saroltába. Megjelenik Sarolta, de a király hiába ostromolja, a lány hű marad választottjához. Ezt Ordító is élénken helyesli, és fitymálja a vitéze képében udvarló királyt. Belus országnagy észreveszi királya lángolását, és mindenáron meg akarja akadályozni, hogy az Sarolta közelébe férkőzzék.

Háborús üzenet érkezik, a király törvénytelen fia lerohanni készül Magyarországot. A király meglepi Saroltát, és ismét szerelmet vall neki. Ekkor Ordító is megjelenik, és szidja az álruhás királyt. Közben betoppan Gyula, és így fény derül a személycserére. Ordító becsvágyát nem lehet letörni. Az új helyzetnek megfelelően kiterveli, hogy jobb lenne, ha lánya királynővé vállnaválna. Unszolja is a lányát, hogy fogadja el a király szerelmét, de Sarolta megingathatatlanul hű marad.