Wikipédia

„Eleai Zénón” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
{{VIL copy}}
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{tataroz}}
{{Filozófus infobox
|terület =[[Velia|Elea]]
|kor =[[Preszókratikus filozófia]]
|kép =Zeno of Elea.jpg
|képaláírás =(vitatott képmás)
|név =eleai Zénón
|született = kb. i. e 490
|meghalt = kb. i. e 430
|iskola vagy irányzat =[[eleai filozófiai iskola]]
|érdeklődés =[[metafizika]], [[ontológia]]
|rájuk hatott =
|hatottak rá =[[Parmenidész]]
|fontosabb nézetei =[[Zénón paradoxonjai]]
|honlap =
}}
 
'''Eleai Zénón''', Zeno ([[Elea]], [[i. e. 490]] – [[i. e. 430]]) [[Görögország|görög]] [[filozófus]]
 
[[Parmenidész]] tanítványa volt. A források életének két eseményét említik, ám mindkettő hitelessége kétséges: [[Platón]] úgy tájékoztat, hogy a negyven éves Zénón a hatvanöt éves Parmenidész társaságában [[i. e. 450]]-ben találkozott az ifjú [[Szókratész|Szókratésszel]]. E találkozás feltehetőleg fikció, amely az eleai és a szókratészi-platóni [[filozófia]] rokonságát jeleníti meg allegorikus formában. [[Diogenész Laertiosz]] számol be arról, hogy Zénón részt vett az eleai zsarnok elleni összeesküvésben, ezért kínhalált halt, de haláláig bátran viselkedett. A történet tényszerűsége nem ellenőrizhető, de az epizód jellegénél fogva inkább egy [[cinikus filozófia|cinikus]] vagy [[sztoicizmus|sztoikus]] filozófus életrajzába illene.
 
A [[Szuda-lexikon]] négy művének címét említi: „Eridesz" (Viták); „Exégészisz tón Empedoklúsz" ([[Empedoklész]] tételeinek magyarázata); „Prosz túsz philoszophúsz" (A filozófusok ellen); „Peri phüszeósz" (A természetről). Platón ezzel szemben azt sugallja, hogy Zénón egyetlen művet írt, mégpedig Parmenidész védelmében, e mű több fejezetből állt, mindegyikben több bizonyítandó állítás nyert bizonyítást.
 
[[Arisztotelész]] a [[dialektika]] felfedezőjének nevezte Zénónt. A neve alatt fennmaradt érvek valóban olyan dialektikai szikársággal fogalmazódtak, hogy képtelenség eldönteni, vajon jelenlegi formájukat későbbi átfogalmazások során nyerték, vagy maga Zénón volt az, aki ezt a szigorú, minden metaforától mentes érvelési stílust bevezette. Legtöbb érvét Arisztotelész, [[Themisztiosz Paphlagón]], [[Szimplikiosz]] és [[Philoponosz]] őrizte meg.
 
Érvei három témakört érintenek: kimutatja, hogy egynél több létező fölvetése, valamint a hely (azaz a tér) és a mozgás létezésének elfogadása logikai ellentmondáshoz vezet. Tizenkét érve maradt fenn arra vonatkozóan, hogy a létező nem lehet egynél több. Négy szöveghely tartalmaz mozgás-ellenes érveket, köztük a négy „zénóni apóriát". Ezek hagyományos nevükön: 1. a felezés; 2. [[Akhilleusz]]; 3. a nyíl; 4. a stádium. A négy aporia amellett érvel, hogy a teret és időt akár folyamatosnak, akár atomos szerkezetűnek tekintjük, a mozgás feltételezése mindenképp logikai ellentmondáshoz vezet.
 
== Lásd még ==
13 ⟶ 24 sor:
 
== Források ==
*G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield, A preszókratikus filozófusok, ford. Cziszter Kálmán, Steiger Kornél, Budapest, Atlantisz, 1998, ISBN 963-7978-99-2
{{VIL copy}}
 
{{Preszókratikus filozófia}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Eleai_Zénón”